129. szonett
Szellem-kincset dob sárba és tapos
Az élvezett kéj; még nem élvezetten:
Bősz, gyilkos, hitszegő, gyalázatos,
Tulzó, szilaj, erőszakos, hitetlen.
Alig élvezve: mindjárt megutálva;
Mohón nyelve s undorral köpve ki,
Mint édes maszlag, mit a vad utába,
Hogy bolonduljon, úgy dobtak neki.
Bolonditó: ha bírod, vagy ha kéred;
Vágyd, élvezd, ott hagyd: egykép féktelen;
Kóstolni: üdv; kóstolva: csupa méreg;
Reményt igér, elfoszlik hirtelen…
Jól tudják mind ezt! ámde még se tudják
Kerülni e pokolnak égi utját!