Zsarnok

Zsarnok
szerző: Kölcsey Ferenc

Cseke, 1823. április

Virtus s igazság zengtek nyelveden,
     De gyűlölte mindkettőt szived;
Csak leple volt hatalmad bűneidnek,
     S szádban a törvény átok leve.
Ezüstkehelyt ürített a gonosz asztalodnál,
     Kivűl az ajtón sírt az üldözött.
Még egy falatja volt az éhező szegénynek,
     S elrablottad azt;
Avult fedél óvá még a szelektől,
     Hideg vérrel hajtád ki onnan is.
Hajh bujdosott az ősi lakhelyéről,
     Sápadt neje
Keblében vitte kisdedét, s panaszát
     Poroszlód azt korbáccsal ölte el!
S terád bízatott-e ezreknek boldogsága,
     Hogy árulhasd pénzért véröket?
S neked ád majd márványt s nagy nevet a hízelkedés
     O Rabló, sírodon?