Wikiforrás:Wiki

A wiki (illetve WikiWiki, kiejtése [wɪki], [wiki] vagy [viki]) egyik speciális fajtája a hipertext rendszereknek, illetve így nevezik magát a szoftvert is, ami ennek készítését lehetővé teszi. A wikiwikiweb olyan webhely, amely wiki rendszer szerint, ennek felhasználásával működik, vagyis lehetővé teszi azt, hogy a felhasználók (vagy általános esetben bárki) a laphoz új tartalmakat adjanak, vagy azon tartalmat módosítsanak. Másszóval a wiki egy olyan tartalomkezelő rendszer, amelynek számos különböző megvalósítása (implementációja) létezik. Segítségével egész weboldalak is működtethetők (gyakorlatilag tetszőleges mondanivalóval és tartalommal), de alkalmazható a hagyományos fórumok helyett is a látogatók tapasztalatainak, véleményeinek strukturáltabb megjelenítésére.

A Wiki (nagy W-betűvel) és a WikiWikiWeb megnevezésen általában az első wiki rendszert, a Portland Pattern Repository-t értjük, ezért sokan azt javasolják, hogy általában a wikiket kis kezdőbetűvel írjuk. Néhol a wiki helyett a wikiwiki vagy WikiWiki forma is használatos.

A név maga a hawaii wiki wiki kifejezésből ered, ami „fürgét” vagy „nagyon gyorsat” jelent. A Honolulu Repülőtéren a terminálok közötti járatokat nevezik Wiki Wiki Bus-nak, azt szándékozván jelezni, hogy e járatok gyorsan közlekednek.

A Wiki ezen túl egy elterjedt maori és új-zélandi keresztnév.

Jellemzők

Egy WikiWikiWeb lehetővé teszi olyan interneten elérhető dokumentumok létrehozását, melyeket egymással közreműködő emberek tudnak fejleszteni egy egyszerű leíró nyelv segítségével, és ezen lapok egyszerű web-böngészővel megtekinthetőek vagy szerkeszthetőek. Mivel a legtöbb wiki web alapú, ezért a „wiki” szóval általában a „WikiWikiWeb”-ekre gondolunk. Az egyes lapok neve „wikilap”, míg a teljes, kereszthivatkozásokkal teli laphalmazt „a wiki”-nek nevezzük

A „wiki wiki” hawaii nyelven „gyors”-at jelent, és a lapok létrehozásának és javításának gyorsasága, egyszerűsége a wiki technológia egyik legfontosabb jellemzője. Általában a módosításokat nem ellenőrzi senki megjelenésük előtt, és a legtöbb wiki vagy mindenki számára nyitott, vagy pedig egy nagyobb, az adott wikiben regisztrált közösség számára szerkeszthető. A legtöbb esetben még a regisztráció sem szükséges

Lapok és szerkesztés

Hivatkozás és lapok készítése

Az eredeti Ward's wikiben más wikilapra hivatkozásokat az úgynevezett TeveKezdőbetűkkel lehetett készíteni: minden szó, ami nagy kezdőbetűvel kezdődik és legalább még egy nagybetűt tartalmaz az automatikusan hivatkozás lett a szóval megegyező nevű wikilapra. (Azért „teve”, mert a szónak legalább „két púpja van”.) Tehát ha a szövegben a TeveBetű szó szerepelt, akkor az automatikusan a „TeveBetű” wikilapra hivatkozott. Mivel normális esetben egy szó közepén nem használunk nagybetűt, ezért ez egy jól, gyorsan, egyértelműen használható hivatkozási módszernek bizonyult.

Azonban a TeveKezdőbetűknek vannak hátrányai:

vizuálisan nem szép, hiszen egybeírunk szavakat
bizonyos esetekben szeretnénk a hivatkozásba szóközt, speciális jeleket (pl. kötőjelet) tenni
bizonyos esetekben valamit TeveKezdőbetűkkel kell írnunk (pl. w:programozási nyelvekben néhány változót), pedig nem akarjuk, hogy hivatkozás legyen belőle.

Emiatt kialakult egy alternatív hivatkozási forma, melyet már a Wikipédia is használ, ez pedig a dupla szögletes zárójelek közé zárt wikilapnév: [[w:Teve kezdőbetűk]].

A tartalom kordában tartása

A Wiki lapjainak túlnyomó többségét bárki szerkesztheti; a legtöbb esetben bejelentkezés sem szükséges.

Sok ember első gondolata az, amikor meglátja a „szerkesztés” hivatkozást a lapon, hogy valaki hibázott, és véletlenül az egész világ szerkeszteni tudja a lapot. Valójában azonban ez szándékos, és ez a Wiki lényege: mindenkinek gyors és egyszerű lehetőséget ad arra, hogy a lap tartalmát javítsa, fejlessze.

Természetesen nem minden ember elég okos és jólnevelt, és előfordul, hogy a változtatás rosszindulatú. A Wiki rendszerek egyik lényege azonban az ilyen rosszindulatú változtatások egyszerű eltávolítása: általában 1 művelettel megállapítható egy változtatás pontos tartalma, és ugyanígy 1 művelettel visszaállítható a tartalom a módosítás előtti állapotra, ha a módosítás nem segítő szándékúnak bizonyul.

A másik folyamat, ami a rosszindulatú (vagy ellenőrizetlen) módosításokat „gyógyítja” az pont az, hogy bárki javíthatja a lapot. A rosszindulatú módosítást észrevéve azt bárki javíthatja, és mivel azt feltételezzük, hogy sokkal több értelmes, jóakaratú ember van mint ostoba és rosszindulatú, ezért feltételezzük azt is, hogy még az esetleg észre nem vett nem megfelelő tartalmat is egy idő után valaki javítani fogja (és ezt a tapasztalat, illetve a Wikipédia létezése is alátámasztja).

A résztvevők kordában tartása

Keresés

Wiki programok

Magyar nyelvű kezelőfelülettel

MediaWiki - jelen oldal tartalomkezelője
Zwiki - Zope alapú wiki
MagyarTiddlyWiki - JavaScript alapú wiki, az egész rendszer egyetlen HTML fájlból áll

Történelem

Az első wiki rendszert, a w:Portland Pattern Repository-t egy informatikus dolgozta ki a célból, hogy informatikusok számára nyilvános szakmai publikációs lehetőséget teremtsen (a faxolást és egyéb kötöttebb lehetőséget helyettesítendő), illetve megkönnyítse és kollektívvá tegye az adatok rögzítését, tárolását, karbantartását és fejlesztését.

Wiki közösségek, oldalak

Magyar

HUPWiki - nyílt forrású és/vagy w:szabad szoftverek
GO wiki
hu.Gentoo-Wiki.com - A Gentoo Linux-hoz tartozó Gentoo-wiki.com magyar nyelvű változata
IndyMedia
Webni! Webni! - példa wiki felhasználására pusztán Tartalomkezelő rendszerként
TikiWiki -
wiki.org/ Tudoda Wiki -
VoIPWiki – magyar VoIP wiki
Nikon D70 Wiki oldal

Angol

Biggest wikis (angol)
WorldWideWiki: SwitchWiki - Most complete index (angol)
OpenFacts
Personal Telco
This Might Be A Wiki
WhyClublet
Wikiquote - idézetgyűjtemény
Wikitravel - útikalauz
Wiktionary - szótár

Lásd még: Wikipedia:MediaWikit használó oldalak, PHP Wiki, social software

Wiki-szerű rendszerek

(...a téma, vagy lap további része lefordítandó...)

Külső hivatkozások

Aronsson, Lars (2002). Operation of a Large Scale, General Purpose Wiki Website: Experience from susning.nu's first nine months in service. Paper presented at the 6th International ICCC/IFIP Conference on Electronic Publishing, November 6 - 8, 2002, Karlovy Vary, Czech Republic. Available at: http://aronsson.se/wikipaper.html

Benkler, Yochai (2002). Coase's penguin, or, Linux and The Nature of the Firm. The Yale Law Jounal. v.112, n.3, pp.369-446.

Cunningham, Ward and Leuf, Bo (2001): The Wiki Way. Quick Collaboration on the Web. Addison-Wesley, ISBN 0-201-71499-X.

Delacroix, Jérôme (2005): Les wikis, espaces de l'intelligence collective M2 Editions, Paris, ISBN 2-9520514-4-5. Web site: http://www.leswikis.com

Jansson, Kurt (2002): "Wikipedia. Die Freie Enzyklopädie." Lecture at the 19th Chaos Communications Congress (19C3), December 27, Berlin. Online description: http://de.wikipedia.org/wiki/Benutzer:Kurt_Jansson/Vortrag_auf_dem_19C3

Möller, Erik (2003). Loud and clear: How Internet media can work. Presentation at Open Cultures conference, June 5 - 6, Vienna. Available at: http://opencultures.t0.or.at/oc/participants/moeller

Möller, Erik (2003). Tanz der Gehirne. Telepolis, May 9-30. Four parts: "Das Wiki-Prinzip", "Alle gegen Brockhaus", "Diderots Traumtagebuch", "Diesen Artikel bearbeiten". Summary and table of contents: http://www.heise.de/newsticker/data/fr-30.05.03-000/

Remy, Melanie (2002). Wikipedia: The Free Encyclopedia. Online Information Review. v.26, n.6, pp.434.

!