Visszajövetel az Alföldről
szerző: Csokonai Vitéz Mihály
Hálá, hálá az egeknek!
Végre már megnyughatom,
Hogy a tiszai téreknek
Levegőjét szíhatom.
Minden főld ugyan hazája
A jó embernek: való!
De mégis születte tája
Mindennél előbbvaló.
Bár hazánk áldott ölétől
Az okosság elragad:
De annak édes nevétől
A jó szív mégis dagad.
Másutt is bőven valának
Jó napjaim s uraim:
De csak fűltek a hazának
Szent tüzétől csontjaim.
A boldogság kelletén is
Űltem, mint egy retecen,
Hogy nem szemlélhettem én is
Kedves füstöd, Debrecen!
Túlnan a magyar hazának
Végéről útra kelek,
S jöttem, amerre szívának
A hazúl fuvó szelek.
Sok volt a baj s a törődés,
Mely alatt erőm rogyott,
De az édesb képzelődés
Felejtette Somogyot.
Általkeltem a Dunának
Szőkén zajgó habjain
S a Kecskemét pusztájának
Széllel bélelt szirtjain.
A Tiszának sík partjára
Kiszállván a csónakon
Áldást mondván Dáciára,
Indúltam a lovakon.
Indúltam, mert úgy képzettem
Már mostanság magamat,
Hogy már a jó főldre tettem
Jó főldön nőtt lábamat.
Egészséggel, szép határa
A Tisza mellékinek,
Hol vígan símúl nyakára
A főldi a főldinek.
Úgy is lett, megláttam végre
Azt az áldott Karcagot,
Hol a kún a szép térségre
Halmoz sok száz asztagot.
Itt hosszas törődésemnek
Egy kis pihenése lett,
Vívén egy jó emberemnek
Házához a tisztelet;
Akit régi jótétéért
Lelkem mindég tisztele,
S mostani szivességéért
Tégyen jól az ég vele.
Kibe idegen színesség
Még úgy be nem kőltözött,
Hogy a szép magyar szívesség
Eltűnjön a szók között.
Mert ma sok is a szállóhoz
Holmi üres kompliment,
S fogjunk osztán a zokszóhoz,
Ha vendég uram kiment.
De engem olyhoz vezérle
A nyúgalmat szerző ég,
Kinek szavain fejérle
A magyar őszinteség.
Varróm ez: a szíves Varró
Kit bármi jó verselő,
Bármi festő és hímvarró
Jól nem adhatna elő.
Elég, hogy kik az országba
Tiszta szívet kérdenek,
Csak Karcagra a Kúnságba
Varró úrhoz jőjjenek.
Mert ki e kis tartományba
Keresztűlmenni talál,
Közemberbe, kapitányba
Termés kún szívet talál.
Éljenek ősök portáin
Soká az íly emberek,
Kiknek íly híres és fájin
Mind szívek, mind kenyerek.
Köszönöm a nyugvó szállást,
Tisztelt Varróm! köszönöm!
S hogy áldjam Karcagújszállást,
Ez is egy új ösztönöm.