Vezekényben, meg Átányban
Vezekényben, meg Átányban,
Jó természet van a lányban;
Maga mondja a legénynek:
Ajtót is nyitok én kendnek.
Vörös sapka, selyem sujtás,
Jerünk a lányokhoz, pajtás!
Estve, estve, még sincs estve,
Maga hítt meg a menyecske.
Járok hozzá minden estve,
Nem veti senki szememre.
Csirke csipog a nád alatt,
Megfogjuk a garád alatt.