Víz
szerző: Rainer Maria Rilke, fordító: Kosztolányi Dezső

Futó, tűnő víz, feledékeny,
mit a mohó föld föliszik,
időzz a tenyeremben nékem,
emlékezz, várj kicsit.

Fényes-gyors szeretet s közöny te,
úgy vágtatsz, hogy már itt se vagy,
sok érkezés és indulás között te
reszkess, remegj, maradj.