Utolsó ítélet
Most szívük egyszerre összeretten,
átlyukasztva, holdnál epedőbben,
sárga tarlón ülnek, megmeredten
s megmarottan, síri lepedőben,
melybe szinte régen belenőttek.
Ámde nézd az angyalok csapatját,
lágy olajt hoznak s vén serpenyőket
s a hívőknek hónaljába rakják
a jótettet, melyet még korábban
végeztek lenn, a föld bús porában,
hogy a hónalj kis melege fújja
s meg ne hűljön az Úr drága ujja,
hogyha odanyúl az ég királya
s tetteik, érintve, megbírálja.