Triest
szerző: Tisza Domokos
Trieszt, 1955. október 1.

Itt van újra, itt előttem,
Itt a tenger, napsütötten!
Földre hullt ég síma habja,
Bárki annak gondolhatja.

Én az éjjel azt álmodtam,
Hogy a tenger ég volt hajdan,
S míg jók voltak az angyalok,
A mennyország abban lakott.

De az ég lőn bűn szállása,
Lett az angyalok bukása,
És velök lehullt egy ég is,
Esett rájuk szemfödél is.

A hab alatt ott feküsznek;
S ha múltjokra emlékeznek,
A tengert veszik vállukra,
S vinnék vissza a magasba.