Tompa sírkövére

Tompa sírkövére
szerző: Arany János

1868

I

Tompa Mihály tetemén ez elomló szikla nem emlék;
   Ó maradandóbbat tőn maga műveiben.
Csak jel: egész ország fájdalma kiért sajog egyre;
   Hű fia drága porát e helyen őrzi Gömör!

II

Természet! ki ezer képben tükrözte halálod
S új életre hogyan kelsz, ha üdűl a tavasz,
Most öleden nyugszik, maga egy burkolt, szomorú kép.
Várva nagy értelmét bús tele titkainak.
Lágyan öleld tetemét Anyaföld s ti szeretti, Virágok,
Üljetek ágya köré, mondani méla regét.