Tűnődő
szerző: József Attila
Keletkezési idő: 1931. jan.

                `Vihar`

Mint gyerek a páncélos bogarat,
két ujjal megfogtam hóna alatt,
imígy morogván: Ez hát a vihar!...
S kapálódzott kis villámaival.


                `Eperfa`

Öreg eperfa áll az út felén,
zömök, tömött, mint hős paraszti dajka.
Úrvezető vigyázz! a törzs kemény!
S óh koldus, nézd, mily lágy a gyümölcs rajta.


               `Keresztény`

Kövér kazlak közt éhen sorvadok
        meg-megsimít a bú.
Fejem fölött csillagos ég ragyog,
        mint töviskoszorú.
Kedvem ellen keresztény így vagyok,
        míg nem lesz háború.


               `Írásjel`

Ez mind csak játék. Ceruzával írom,
uraktól kapott pénzen vett papíron.
Még nem gépfegyver-züm-züm e betű.
Váj, mint a nyomor, csíp, mint a tetű.