Tél és tavasz lejárnak
Tél és tavasz lejárnak,
Nem szenvedéseim;
Fű és virág kihajtnak,
Nem én örömeim,
Örömvirágaim már
Csirában asznak el,
Kínom, kinszenvedésem
Mindennap újra kel.
Te vagy napom borúja,
Te tavaszom tele;
S mégsem lehetne élnem
Lelkednek nélküle!