Társaság
szerző: Gárdonyi Géza
Aki társaságba vágyik, lelki hiányokban leledzik. Hordó, amelyet a saját borával nem lehet már feltölteni.
A gyermek nem bir meglenni társaság nélkül. A cigányok és az összes műveletlen népek társaságban kóborolnak. A paraszt vasárnap amint felöltözött, kiáll a kapuba. Keresi kivel beszélgethetne.
Az emberiség kiválói magánosan szerettek élni. Egy francia iró azt mondotta:
- Megtisztelve érzem magamat, ha valaki meglátogat, de mindenki örömet szerez, ha nem látogat meg.
Ebből megítélhetitek, hogy a társaság nem éppen szükséges föltétele az életnek. A testileg gyöngék védelmet éreznek a társaságban, az agyilag gyöngék így iparkodnak a gondolataikat kiváltani.
Örökké társaságban lenni épp oly tulság, mint örökké magában élni. De mindenesetre kellemesebb és hasznosabb a két tulság között, ha már választani kellene, - az utóbbi.
Kerüljétek azt:
Aki talmi aranyláncot, üvegből készült ékkövet hord.
Akinek minden szava mézes.
Aki azonnal feketének festi, akit ti dicsértek.
Aki azt mondja: - Nincsen Isten!
Aki többet költ, mint amennyi tőle illenék.
Ovakodjatok az olyan embertől, akinek a szemét a ravaszság ráncai jellemzik. Nem tiszta lélek.
Ovakodjatok az olyan embertől, aki hízeleg. Megfizetteti veletek a szavait.
Ovakodjatok az olyan embertől, aki hibáitokat értékeitek gyanánt emlegeti. Csufolódó. Gonosz.
Ha a kénytelenség olyan emberrel vet össze, aki nem hozzád való, akadjon rögtön sürgős dolgod a tőle való szabadulásra, hapedig nem akad, légy türelmes és hallgatag, ameddig a kénytelenség hozzábilincsel.
Társaságod megválasztásában ne nézd:
Ki szegény?
Ki gazdag?
Ki alacsony?
Ki magas?
Csak azt nézd, hogy:
Tiszta-e a gallérja?
A tisztaságot nem csupán a ruhára értem.
A művelt nők társasága a legkellemesebb. Gondolkodásuk csapongó, szökdécselő. Állatiságtól mindig iparkodnak távol lenni (hiszen a női öltözet fejlődése nem egyéb, mint az emberi test eszményítésére való törekvés.) sok finomság, gyengédség van bennük, és tiszta, önzetlen szeretet is.
Az a kellemes, aki elménkben kedves képeket költ.
Innen van az, hogy a panaszkodó ember unalmas és kellemetlen. Rossz képek csoportját ébreszti agyunkban.
(Érteni kell, hogy a képek alatt mit értek. Minden szó, vagy legalább is minden gondolat képeket ébreszt bennünk.)
Ne ejtsen tévedésbe benneteket soha a méltóságos arc, se az erős hang.
A páva is méltóságos állat, de azért nincs főbb esze, mint a tyúknak.
Az oroszlán is tud ordítani, de azért csakolyan barom, mint a többi barom.
Tapasztaljátok majd, hogy egyes népfajok testibb életet élnek, mint mink. Ilyenek a mi érintkezési körünkben a zsidók némelyike, olaszok és cigányok. Természetes, hogy vannak köztük is kivételek, de ezek többsége a társalgást csakhamar a tenyészet terére fordítja, az
állati életre, mert ez az élet az övé, tehát a gondolatai is e körül forognak
Festők és zenészek többnyire kedves emberek és felületes gondolkodásuak.
Sokat forognak a világban és így nagy az élettapasztalatuk, de mélyen fekvő témákról nem lehet velők beszélni, mert többnyire keveset olvasnak és így a tudásuk inkább az egyéni tapasztalatok halmozottsága, mint az emberiség értelmi tárházából valók.
Ha olyan festővel vagy zenésszel kerültök össze, akinek a társasága nem kellemes, tőlük a legkönnyebb megszabadulni. Csak dicsérni kell előttük egy versenytárs munkáját.