Szerkesztő:Suto.tamas/Részlet
szerző: Sütő Tamás
Oly korban élek e földön,
Amilyenbe gazember él:
Ki étekként néz a kéjre,
és barátot pénzre cserél.
Mindennek van értéke, az életé már kevés,
Itt csak nagynak lehet lenni, a többi tévedés.
Oly korban élek e földön,
Amilyenbe rongy ember él:
Aki semmit sem teljesít,
De mindent, mindent megígér.
Csak, hogy úr legyen ajánl nékünk csillagos eget.
Hogy leszakad az égbolt? E veszély nem fenyeget.
Oly korban élek e földön
Amilyenben senkise élt,
Hol az a szerencsés magzat,
Aki orvos által vetélt,
Mert az első ringyó akit meglát lesz az anyja
Aki nem kérte ezért jó pénzért tovább adja.
Oly korban élek e földön,
Amikor a sors nem ígér,
Teljesíteni kell mindent,
Oly korban hol az anyám él:
S a jó apám küzd, hogy a sorsom sokkal szebb legyen,
Célja nemes, önzetlen, de a világ kegyetlen.
…………………………………………
Oly korban élek e földön
Mikor hallgatni kell, kínos
Részletek miatt, a végzet
Útja szétágazik titkos:
Mert hallgatni kell, minden jól van így, szép rendesen
Költő lennék de ma félre állok halkan, csendesen.
………………………………………………
2007.december.28