Panasz
szerző: Percy Bysshe Shelley, fordító: Sütő Tamás

Világ! Ó lét s idő!
léptem csúcsra érő.
remegés ahol először álltam,
mikor lesz dicsőséged kitünő,
ne többet! Én nem vártam.

Túl a napon s éjen,
öröm repül szélben,
Friss tavaszi, nyári és téli dér
vidd ájult szívem bánatom széppen,
ne többet! Szívem nem kér.