Szeretem én magát nagyon (1)

← Felszállott a pávaNépdalok és mondák (1. kötet)
szerző: Erdélyi János
Szeretem én magát nagyon (1)
Ajakid, rózsám, mézesek →

Szeretem én magát nagyon,
Mert fekete szeme vagyon;
Szemöldöke sugár vagyon,
Az enyémhez illik nagyon.

Nem volt eszem, hogy szerettem
Mást, mig magát nem ismertem;
Ő maga is szeret nagyon,
Azért az enyém maradjon.

Eszem-adta, teremtette,
De nagy a maga szemérme.
Jaj ne nézzen a szemembe,
Meghalok szégyenletembe.