Szerenád
szerző: Oscar Wilde, fordító: Kosztolányi Dezső

Zöldelt a lomb, a kikelet,
rigó futyölt fönn és alant!
Fényárba vártam téveteg
sohase-volt szerelmemet.
Ó, aranyos szárnyú galamb!

Piros, fehér rózsák között
rigó futyölt fönn és alant!
Itt vontam a szivemhöz őt,
lelkem gyönyörbe öltözött.
Ó, aranyos szárnyú galamb!

Almák sárgultak, mint a tűz,
rigó futyölt fönn és alant!
Ó, szerelem, te méla, szűz,
mely rózsát, vágyat összefűz.
Ó, aranyos szárnyú galamb!

Hó föd be mindent idelenn,
sír a rigó fönn és alant!
Meghalt szerelmem: kedvesem
lábánál fekszik csendesen
egy tört szárnyú, szegény galamb ─
vérét a bús föld issza be ─
édes galamb, szállj vissza te!