Szeptemberi reggel
Még ködben alszik lenn a rét
s az erdő lombja, halkan:
de nézd, foszol már fátyla szét,
meglátod édes, kék egét,
s a lanka hömpölyögve ég
a lenge, langy aranyban.
Még ködben alszik lenn a rét
s az erdő lombja, halkan:
de nézd, foszol már fátyla szét,
meglátod édes, kék egét,
s a lanka hömpölyögve ég
a lenge, langy aranyban.