Szent ének a halálról

Szent ének a halálról

vogul népköltés

<poem> Halál

A halál az erdőben él. Ha az embernek meg kell halnia, Saját halála Hívja. Ha kisgyerek hal meg, Kisgyerek hangján szólal. Ha pedig felnőtt hal meg, Felnőtt hangján Szólal. Alakja tarkaféle, Szárnya mint denevérszárny Suhog, csattog. Táltos ember közelről Tisztán látja. Ha ki hallja hívását, Így szólítja: "Ha az én rokonom hal meg, Csak gyere közel hozzám!" S ha csakugyan az ő rokonáért megy a halál: Közel kerül hozzá, Hogyha pedig másért indul, Akkor őt elkerüli.

Forrás: Napfél és Éjfél, Finnugor rokonaink népköltészete, Képes Géza fordítása; Magyar Helikon, 1972.