Szapora Margit, hol voltál?

Népdalok és mondák (1. kötet)
szerző: Erdélyi János
Szapora Margit, hol voltál?

Szapora Margit, hol voltál?
     Budán a tornyok közt.
Ott vala vélem az öcsém,
     Szőtt a sok selyem közt.
Tétova járánk ide is,
Tétova nézénk oda is,
     Bámula szemünk, szánk.

Szapora Margit, szépek-e
     A budai csárdák?
Fogd meg az orrod! paloták
     Vannak ott, nem csárdák.
Mindenik olly nagy, mint a vár,
Több vár ollyan volna bár,
     Torony ott minden ház.

Szapora Margit, szépek-e,
     Ott a kontyok, párták?
Bódul a Buda, nincs ott konty,
     A pártát elhányták.
Taréjos ottan minden búb,
Beléje férne egész zsúp,
     Sátor ott minden konty.

Szapora Margit, van-e táncz?
     Dudaszót hallál-e?
Éjjeli nappali ott a táncz,
     Azt kérdd, ha eláll-e?
A duda volt-e de bőgött,
Furulya volt-e? de fütyölt,
     Szüntelen a rip rop.

Szapora Margit, üstököt
     Nyom-e ott a csákó?
Hátul az üstök, és csak egy,
     Hosszu, mint a kákó.
Kalapok alatt lisztes zsák,
Hajokat boltbul hordatják,
     Magokét eladják.

Szapora Margit, olcsó-e
     Ott a bor vagy drága?
A hol a czégér ollyan sok,
     Nem lehett ott drága.
Minden könyves piros ott,
Minden kardos tántorog,
     Kurjongat minden ház.