Szárnyszegetten
szerző: Móra László
Megjelent az Álmok szekerén verses kötetben 1925-ben.
Megalázva járok
Büszke, gőgös réten
Tekintetem ott jár
A legtisztább Égen...
Keresem az Istent
Hol van, hol van, merre?
Szokott-e Ő nézni
A kinyitott sebre?
De sokszor, de sokszor
Nézek így az Égre!
De az a jó Isten
Csak nem veszi észre
Rabkenyér falatját
Hogy megsiratgatom...
Lelkem ezer sebét
Hogyan altatgatom...
Ébredő reggel van.
Harmat reng az ágon.
Emberek sürögnek
A szomjas határon.
Francia föld rögét
Tördeli az eke.
Bármerre is nézek:
Ott az Isten keze!
Hanem ha bejövök
Szürke táborunkba,
Hol kora reggeltől
Vergődik a munka,
Hol éhségtől fázva
Sürög a hangyaboly:
Ötszáz jó testvérem,
A sok magyar fogoly:
Úgy elcsügged lelkem,
Elhal imádságom...
(Jó anyám, hogy szültél,
Könnyeimmel bánom!)
Szívem, vérem, eszem
Küszködik a hittel,
Mert a magyarokra
Nem néz rá az Isten!