„Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
tacsipacsi homo
Címke: Visszaállítva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 84.224.110.193 (vita) szerkesztéséről Uncitoyen szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
1. sor:
{{fej
az úr kicsi gyermeke, mert dühös pedofilok nagy serege Egy távoli putri gyulladt ki Benzin őrölt barna állkapcsok Mennyi szar, juh, disznótor Vastag aranylánc a roma kosokon Minden nemi mánia, hogy kibújjon a fasisztákból Piszkos, tivornya, drogos, részeg jizz, faszszívó, tonhal, meleg, tetves szar, paraszt, buta, gavallér az anyád, a disznó sír Tipegő bugos, szamár csalók! Brandy az asztalon, véres kések rasszista mocskolódások a tettesekben
| szerző =Kosztolányi Dezső
| fordító =
| cím =Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska
| szakasz =
| előző =
| következő =
| kulcs = Ezabetegborosbuslomhabacska
| megjegyzés = A szegény kisgyermek panaszai ciklus, 1910
}}
<poem>
Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska.
 
Itt félve jár az úri kisgyerek.
Mérges virágok, nyiszlett emberek.
Egy távol torony ferde lángolásba.
Méreggel mart, fehér, virágos orcák.
Lánggal rikító selymek, rác mennyország.
Nehéz aranypénz a lányok nyakán,
mindegyik oly finom és halavány.
A trombiták estente mint a szörnyek
egy vörös korcsma-ablakból röfögnek.
Trágár tivornya, részeg és tunya.
Sír a beteg és méla, szláv duda.
Most reszketek. Azt mondják, hogy mulatnak.
Sipít a síp, csörömpöl minden ablak,
boros az asztal, véresek a kések,
az ördög is fölpántlikázva lumpol,
festett leányok lesnek a zsalukból
s én meghalok, ha egyszer odanézek.
</poem>
[[Kategória:Versek]]