Wikiforrás

„A magyar helyesírás szabályai/A tulajdonnevek írása” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
OsvátA (vitalap | szerkesztései)
512 szerkesztés
Visszavontam 188.6.28.1 (vita | szerkesztései) szerkesztését (oldid: 77422)
12. sor:
{{horgony|154.}} A tulajdonneveknek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket, az állatneveket, a földrajzi neveket, a csillagneveket, az intézményneveket, a márkaneveket, a címeket stb. Bár az egyes típusok írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik, három szempontból mégis egyformán viselkednek.
 
:{{horgony|a)|154. a)|style=}} Mindegyik csoport írásában érvényesül helyesírásunknak az a régi törekvése, hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevektől, ezért minden tulajdonnevet nagybetűvel kezdünk: ''Szőke ''(családnév), de: ''szőke ''(hajszín); ''Fakó ''(lónév), de: ''fakó ''(színnév); ' <big><big>Nagy szöveg</big></big>'Mór ''(helységnév, személynév), de: ''mór ''(népnév); ''Hollófészek ''(hegy neve), de: ''hollófészek ''(a holló fészke); ''Rák ''(csillagkép neve), de: ''rák ''(állat neve); ''Patyolat ''(vállalat neve), de: ''patyolat ''(fehér, hófehér); ''Kortárs ''(folyóirat címe), de: ''kortárs ''(valakivel egy időben élő); ''Parázs ''(tűzhelymárka neve), de: ''parázs ''(izzó tüzelőanyag); stb.
 
:{{horgony|b)|154. b)|style=}} A nagy kezdőbetű mutatja ugyan, hogy tulajdonnévvel van dolgunk, de a több elemből álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is, hogy világosan elhatárolódjanak a környező szövegtől. A többelemű nevek tagjainak összetartozását többféleképpen jelezhetjük.
 
Egybeírjuk az alkotó tagokat: ''Kispista, Tóthpál, Annamária, Nagykőrös, Hegyalja, Olaszország ''etcstb.
 
Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az alkotó tagokat: ''Nemeskéri-Kiss, Velencei-tó, Észak-Afrika ''etcstb.
 
Nagybetűvel kezdjük a tagok mindegyikét: ''--[[Speciális:Szerkesztő közreműködései/188.6.28.1|188.6.28.1]] 2011. december 19., 18:45 (CET)Zrínyi Miklós, Kőrösi Csoma Sándor, Budapesti Műszaki Egyetem, Magyar Nyelvőr s''tb.
 
A név nyelvi felépítése is jelezheti, meddig tart a tulajdonnév. így pl. ''az utca (u.) ''szó a név utolsó eleme, a ''című (c.) ''szó pedig közvetlenül követi a név utolsó elemét: ''Kiss János altábornagy utca, az Ének a pesti ligetről című vers ''stb.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikisource.org/wiki/A_magyar_helyesírás_szabályai/A_tulajdonnevek_írása”