„A körmérés története és elmélete” változatai közötti eltérés

valóban talált módot a &pi; mechanikus rajzolására, melynek kivitele azonban nem történhetik körzővel és vonalzóval, hanem más eszközt kiván. E czélra azt a görbét használta fel, melyet már előtte <small>HIPPIAS</small> abból a czélból feltalált, hogy segítségével a szöget három egyenlő részre oszsza s mely görbe most a kör négyszögítésére való alkalmazásáról ''quadratrix'' nevet visel. Keletkezése ez : (1. ábra) <code><big><big>''AOB''</big></big></code> negyedkörben az <code><big><big>''r = OA''</big></big></code> sugár egyenletesen forog <code><big><big>''OA''</big></big></code> helyzetből <code><big><big>''OB''</big></big></code> helyzetbe. Ugyanekkor <code><big><big>''e''</big></big></code> egyenes egyenletesen halad <code><big><big>''OA''</big></big></code> helyzetből a <code><big><big>''B''</big></big></code> pontban vont érintőig, közben folyvást párhuzamosan maradva kezdeti helyzetével. A két mozgás egyszerre kezdődik és egy időben ér véget. Legyenek <code><big><big>''OK''</big></big></code> és <code><big><big>''K''</big></big>^'<big><big>K</big></big>^"</code> az <code><big><big>''r''</big></big></code> és <code><big><big>''e''</big></big></code> valamely egyidejű helyzetei. Görbénk e két vonal <code><big><big>''K''</big></big>^"</code> metszőpontjának mértani helye <ref>[MegEz kella jegyeznünk,leírás hogy az ábranem ésalkalmazható a szövegeskezdeti leírás0 összeegyeztethetetlenidőpillanatban, ugyanis a Kürschákmozgó általalakzatok mellékeltmetszete definíció szerintebben a 0 időpontbanpillanatban az OAegész sugár metszete az<font style="text-decoration:overline">OA</font> szakasszalszakasz. nemA azmozgásokat ábránidőben lévővisszafelé Pképzelve pontazonban, hanem az A pont. Nyilvánvaló, hogy a mozgások pontmetszéspont a szövegheznulladik képestidőpillanathoz fordítottanközeledve játszódnaka le,P haponthoz tényleg az ábrán szereplő görbét akarjuk kapniközeledik, avagy,amint másképpezt fogalmazva, az ábrán helytelenül fel vannak cserélve az A és B,Kürschák a K és Lkövetkező, anéhány K'soros ésdifferenciálgeometriai Leszmefuttatásal 'be ill. a K" és L"is pontoklátja.]</ref>. A vonal két különbözőkülömböző<!--sic!--> pontjára nézve, <code><big><big>''K''</big></big>^"</code> és <code><big><big>''L''</big></big>^"</code>-re: