„Oldal:Budenz-Szinnyei - Finn nyelvtan.djvu/36” változatai közötti eltérés

<div>

3) A többesszámi genitivus alapjául a névszók legnagyobb részénél mind a ''-te, ''mind az ''-ite ''képzös tö szolgál. Amabból alakulva, a végzete ''-ten ''v. ''-en ''s az utóbbiból legtöbb- nyire ''-in ''; az ''-ite ''képzös töböl pedig ''-iden, -itten ''v. ''-ien, -jen.''

a) ''-ten ''általában mássalhangzó után, pl. ''puhtaa- (puhdas) : puhdasten, kirvee- (kirves) : kirvesten, woo- (uros) : urosten ; satee- (sade') : sadetten; sormukse-(sormus) : sormusten ; paimene- (pai- men) : paimenten, tyttäre- (tytär) : tytärten ; verise- : veristen : mor- siame- (morsian): morsianten ; kovimpa- (kovin): kovinten ; onnet- toma- (onneton): onnetonten; vete-: vetten, käte-: kätten, kante-: kantten ; lapse- : lasten, veitse- : veisten ''; ''lohe- : lohten ''(vö. eggyessz. part. : ''puhdasta, sadetta ''stb.).

b) ''-in ''tövégi rövid magánhangzó után, pl. ''kala: (kala'en ''h.) ''kalain, jalka : jnlkain ''; ''ystävä : -min, kovempa- : -mpain, onnettoma- : onnettomain, mylly : myllyin, mäke- : mäkein, kive- : kivein, supe- ''szárny : ''siipein ''; — csakis ''i ''után maradt meg az ''-en, ''pl. ''risti : ristien, pappi, pappien, ''de ezeket az elöbbiek ana- lógiájára ''ie ''helyett ei-vel is mondják : ''ristein, pappein.''

c) ''-iden ''és ''-itten: ''a) eggytagú tövek véghangzója után, pl. ''ke- ''ki : ''keiden, beitten ''; ''puu : puiden, puitten ''; ''pää : päiden, päit- ten ''; ''maa : maiden, maitten ; suo : soiden, soitten ''; — ß) két- és többtagu tövek hosszú véghangzója után, pl. ''vapaa: vapaiden, vapaitten; satee-: sateiden, sateitten; harmaa: harmaiden, har- maitten ''; ''oppinee- : oppineiden, oppineitten ; kaunii- : kauniiden, kauniitten ''; — Y) az ''-ea, -eä ''végüeknél, pl. ''korkea : korkeiden, korkeitten ''; ''pehmeä : pehmeiden, pehmeitten.''

d) ''-ien, -jen ''két- és többtagú, rövid magánhangzón végzödö töveknél, pl. ''musta: mustien; kive-: kivien; parempa-:parempien; onnettoma-: onnettomien; laakso: (laaksoi'en ''helyett) ''laaksojen; kala (kaloi'en ''h.) ''kalojen; suku: sukujen; sanottu: sanottujen.''

4) E s s i v u s. Ennek alapjaul az eggyes számban rendesen a teljes tö szolgál ; de e mellett némely töveknek (jelesen az ''aa, ee, U, ''oo-végüeknek ''-as, -äs, -es, -is, ''-os-végü) csonka alakja is, pl. ''puhtaana v.puhdasna (puhtaa-), kirveenä ''v. ''kiruesnä ''(-fee-), ''uroona ''v.'''urosna (uroo-), kauniina ''v. ''kaunisna (-nü-); -nee, ''cs. al. ''-nut, -nyt : antüneena, eläneenä ''v. ''antammna, elänynnä ''; ''-Нomа, -ttömä, ''cs. al. ''-ton, -tön : onnettomana ''v. ''onnetonna, isättömänä ''v. ''isätönnä ''; ''-impa, -impä ''(superlativus), cs. al. ''-in : kovimpana, vähimpänä ''v. ''kovinna, vähinnä. ''Egyebek : ''lämpimä- ''mele'g : ''läm- pimänä ''v. ''lämminnä ; morsiame- : morsiamena ''v. ''morsianna ''; ''toise- : toisena, toisna ''(s ebböl ''toissa) ''; ''lapse- : lapsena ''v. ''lasna ''; ''onnellise- : -isena ''v. -шш ; ''nuore- : nuorena ''v. ''nuorna ''v. ''nuorra ; ''¿í'/'yíe- tele : ''täynnä.''

</div> <div>

5) 111 a t i v u s. A -se?«, v. -seen ragalak csak a két- vagy többtagú tövek hosszú véghangzója után fordul elö ; ugyanezek- nél a többes számban ''-sin, -siin ''v. ''-hin ''a rag, pl. ''puhtaa- : puhtaasen, puhtaaseen, ''tb. ''puhtaisin, puhtaisiin, puhtaihin ''; ''kaunii- : kauniisen, kаunизeen, ''tb. ''kauniisin, kauniisiin, kau- niihin; satee-: sateesen, sateeseen, ''tb. ''sateisin, sateisiin, sateihin. ''— Egyébütt a ragalak ''-h.n (-han, -hän, -hen, -hon, -hön, -him, hyn, -hin) ; ''de a ragbeli ''h ''csak az eggytagú tövek magánhangzója és a többesszámi tövek keítöshangzója után maradt meg; minden más helyzetben elveszett, pl. ''maa : maahan, ''tb. ''maihin : puu: puuhun, puihin ; jo-: johon, mi-: mihin; tie: tiehen, suo : suohon, у o: yöhön ; jalka: ''tb. ''jalkoihin, suku: ''tb. ''sukuihin: tehty : ''tb. ''tehtyihin ''; — ''sormukse- : sormukseen, risti : riistiin, jalka : jalkaan, suku : sukuun.''

Jegyzet. Költeményekben elöfordulnak ''kätehcn, ''tb. ''käsihin, pohjahan, tappeluhun, ristihin-îë\e ''teljesebb (összevonatlan) alakok is.

1C. S z a m n e v e k.

a) Eggyszerü a 1 a p s z à m n e v e k tö (és nominativus)-alak szerint : ''yhte- (yksi) ''eggy, ''kahte- (kaksi) ''2, ''kolme ''3, ''neljä 4, viite- (viisi) ''5, ''kirnte- (kuusi) ''6, ''seitsemä- (seitsemän) ''7, ''kahdeksa-(kah- deksari) ''8, ''yhdeksä- (yhdeksän) ''9, ''kymmene- (kymmenen) ''10, ''sata ''100, ''tullante- (tuhat, tuhannen) ''1000, ''miljoona ''millió.

b) Sorszámnevek tö (és nom.)-alak szerint (10, L, 15.) : ''ensimäise- (ensimäinen) ''elsö, ''toise- (toinen) ''második, ''kolmante- (kolmas) ''8-dik, ''neljänte- (neljäs) ''4-dik, ''viidente-(viides) ''5-dik, ''kuudente- (kuudes) ''6-dik, ''seitsemänte- (-mäs) ''7-dik, ''kahdeksante- (-ksas) ''8-dik, ''yhdeksänte- (-ksäs) ''9-dik, ''kymmenente- (kymmenes) ''10-dik, ''sadante- (sadas) ''100-dik, ''tuhannente- (tuhannes) ''1000-dik.

c) Szerkesztett alapszámnevek: a) ''kaksikym- mentä ''húsz (2 tiz), ''kolmekymmentä ''30, ''neljä-k. ''40, ''viisi-k. ''50, ''kuusi-k. ''60, ''seisemän-k. ''70, ''kahdeksan-k. ''80, ''yhdeksän-k. ''90 ; ''kaksisataa ''200, ''kolme-s. ''300, stb., ''kaksituhatta ''2000 ; — ß) ''yksi''''toista ''(t. i. ''kymmenta) ''tizeneggy (eggy a második tizböl), ''kaksi- toista ''12, ''kolme-t. ''13, ''neljä-t. ''14, ''viisi-t. ''15, ''kmisi-t. ''16, ''seit- semän-t. ''17, ''kahdeksan-t. ''18, ''yhdeksän-t. ''19; ''yksi-kolmattn ''21 (eggy a 3-dik tizböl), ''kaksineljättä ''32, ''kolmeviidettä ''43, ''neljä- kuudetta ''54, ''viisiseitsemättä ''65, ''kausikahdeksatta ''76, ''seitsemänyh- deksättä ''87, ''kahdeksankymmenettii ''98; — 7) ''satayksi ''101, sato- ''yhdeksän ''109, ''tuhannenyksi ''v. ''tиhatyksi ''1001 ; — S) ''kuusituhatta viisisataa seitsemänviidettä ''6547.

</div> <div>

d) Szerkesztett sorszámnevek: a) ''kahdeskym- mencs ''(tö : ''kahdente-kymmenente-) ''20-dik, ''kolmas-kymmenes ''30-dik, ''neljäs-k. ''40-dik, ''viides-k. ''50-dik, ''kn,udes-k. ''60-dik, ''seitsemäs-k. ''70-dik, ''kahdeksas-k. ''80-dik, ''yhdeksäs-k. ''90-dik ; ''kahdessadas ''200-dik, ''kahdestuhannes ''2000-dik ; — ß) ''yhdestoista ''(tö: ''yhrlente- toista) ''tizeneggyedik, ''kahdestoista ''12-dik, ''midesneljättä ''35-dik stb. ; — Y) ''satayhdes ''101-dik, ''satayhdeskolmatta ''121-dik, ''tuhatyhdes ''1001-dik ; 5) ''kuudestuhannes viidessadas seitsemäsviidettä ''6547-dik.

Jegyzet. A tizesek közötti eggyeseket 21-töl fölfelé úgy is szerkesztik, mint mi a magyarban 31-töl kezdve, pl. ''kaksikymmentä-viisi ''25 (húsz-öt), ''kuusikymmentä-neljä ''64 ; ''yhdeksänkymmentä-yhdeksän ''99 ; — ''kahdeskym- menes-viides ''25-dik, ''kuudeskymmenes-neljäs ''64-dik, ''yhdekeäskymmenes-yh- deksäs ''99-dik.

17. Névmások.

a) Személynévmások: Eggyes sz. 1. ''minu-''(nom.''minä) ''én, 2. ''sinu- ''(n. ''sinä) ''te, 3. A''me- (n. Ми) ö ; többes sz. 1. ''mei- ''(nom. игe) mi, 2. íeг- (n. íe) ti, ''hei- ''(n. Ae) ök. — Ragozásuk :

<div>

{| cellspacing="0" border="1"

|

| Eggyes sz.

|

|

| Többes

| sz.

|

|-

|

| 1. 2.

| 3.

| 1.

| 2.

| 3.

|

|-

| nom.

| ''minä sinä ''

| ''hän ''

| ''me ''

| ''te ''

| ''he ''

|

|-

| acc.

| ''minut sinut ''

| ''hänet ''

| ''meidät ''

| ''teidät ''

| ''heidät ''

|

|-

| gen.

| ''minun sinun ''

| ''hänen ''

| ''meidän ''

| ''teidän ''

| ''heidän ''

|

|-

| part.

| ''minua sinua ''

| ''häntä ''

| ''meitä ''

| ''teitä ''

| ''heitä ''

|

|-

| iness.

| ''minussa sinussa ''

| ''hänessä ''

| ''meissä ''

| ''teissä ''

| ''heissä ''s.

| i. t.

|}

</div>

Jegyzet. A -i-ragos accusativuson kivffl az eggyes szämban a rendes -n-ragos is elöfordul ; a többes számban majdnem kizárólag a -i-ragos járja, az -n-ragos csak bizonyos igenévi szerkezetben és a régies bibliai nyelvben. Összerántott alakok : gen. ''mun, sun (minun, sinun ''h.), part, ''mua, sua, ''adess. ''mulla, sulla, hällä (minulla, sinulla, hänellä ''h.), ablat. ''multa, sulta. hältä ; ''allat, ''mulle, sulle, hälle. ''— A nom. ''minä, sinä ''helyett, a megelözö szóhoz illeszkedve : ''ma, sa ''és ''mä, sä ''(pl. ''sanon ma ''mondok v. mondom én ; ''tiedän mä ''tudok v. tudom én ; ''olet sa ''vagy te ; ''näet sä ''látsz v. látod te).

</div> <div>

Birtokos személyr agok.

Eggyes sz.

1. szem. ''-ni ''(-m)

2. szem. -si (-d)

3. szem. -nsa, ''-nsä,''

v. ''-h.n, - ''''M ''(-ja, -je).

Többes sz.

1. szem. ''-mтe ''(-nk)

2. szem. ''-nne ''(-tok, -tek, -tök)

3. szem. ''-nsa, -nsä''

v. ''-h.n, -'.n ''(-juk, -jük).

A birtokos személyragok a birtokszónak kész esetalakjai- hoz járulnak, tehát az esetragok után foglalnak helyet. Meg- jegyzendö, hogy

a) eggyesszámi nominativusul a teljes szótö szolgál, pl. ''sormukse- ''gyürü (nom. ''sormus) : sormukseni, sormuksesi, sormuk- sensa ''gyürüm, -d, -je ; ''hevose- ''lo (nom. ''hevonen) : hevoseni, hevo- sesi, hevosensa ''lovam, lovad, lova;

ß) az esetalakok végmássalhangzója ''(n, ''í) a birtokos személyragok elött nincsen meg, pl. ''sormuksen ''gyürüt : ''sormuksesi ''gyürüdet ; ''hevoset ''lovak : ''hevoseni ''lovaim, lovaimat ;

Y) a vég ''n ''és í-jüket elvesztett esetalakok a nominativusul szolgáló teljes tövel egyenlövé alakultak (kivéve az illativust és a többesszámi genitivust) ; pl. ''käte- ''kéz : ''käden ''kéznek (gen.), kezet, ''kädet ''kezek, kezeket: ''kätesi ''kezed, kezednek (gen.), kezedet, kezeid, kezeidet; ''jalka ''láb: ''jalan ''lábnak (gen.), lábat, ''jalat ''lábak, lába- kat: ''jalkasi ''lábad, lábadnak (gen.), lábadat, lábaid, lábaidat;

8) az esetalakok nyilt végszótagját kezdö ''k, ''í, ''p ''(és ''kk, tt, ''^)-nek a birtokos személyraggal bezárt szótag elején szintén fc, í, ''p ''(és ''kk, tt, pp) ''felel meg ; pl. ''käte-: kätemme kädeltä : kädeltänsä ''; ''jalka : jalkansa ; vanhempa- : vanhempanne ; kukko : kukkomme; tytto: tyttönne; seppä: seppänsä ''(nem pedig: ''kädemme, kädellänsä, jalansa, vanhemmanne, kukomme, tytönne, sepänsä, ''mint máskülömben szótagzártság esetében) ;

''s) ''a translativus ragjának az г-je helyett a birtokos személyragok elött ''e ''van, pl. ''apu ''segitség : ''avuksmi, amksesi, avuksensa '';

C) a 3. személynek ''-h.n, -.n ''ragalakja a ''-nsa, -nsä ''alakkal váltakozva fordul elö a rövid magúnhangzón vúgzüdó esetalakok- hoz, de sohasem a puszta szótöhöz csatolva; a magánhangzója ugyanolyan, mint az esetragé, s ezzel, a ''h ''kiestével, rendesen hosszú magánhangzóvá eggyesült ; pl. ''pelkoa (pelko ''part.) ''pel- koansa ''v. ''pelkoaan (-oahan), pelossa (pelko ''iness.) : ''pelossaan -ssahan), kädestä (käte- ''elat.) : ''kädestään (-stähän) ''; ''kädelle (käte''

</div>