|
==Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása==
'''{{horgony|202.'''}} Az egymással érintkező nyelvek mindig adnak át egymásnak, és vesznek át egymástól közszavakat is, tulajdonneveket is.
:a) Az idegen eredetű közszavak idő múltával jövevényszavakká válhatnak, azaz olyannyira meghonosodhatnak, hogy más nyelvből való származásuk feledésbe merül. A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk.
====A közszavak írása====
'''{{horgony|203.'''}} A latin betűs írású nyelvekből átvett és közkeletűvé vált köznyelvi és szakmai idegen szavakat általában magyarosan írjuk, azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük: ''antracén, hisztamin, izotóp, karbamid, kemping, kóla, kombájn, lézer, magnetofon, menedzser, televízió, digitális, mikroszkopikus, szelektív ''stb. – Az egyébként magyarosan írt alakokban is megőrződött az eredeti írásmódnak a magyar kiejtéstől eltérő egy-egy eleme: ''bonbon, futball, millió ''stb.
'''{{horgony|204.'''}} Ha a magyarosan írt közkeletű idegen szavak eredeti idegen írásában ''ch, x ''vagy ''q ''betű van, a következőképpen járunk el:
A ''ch''-t, ha ''h''-nak ejtjük, megtartjuk: ''jacht, mechanika, mechanikus, monarchia, pech, technika, technikus ''stb.
Az eredeti ''qu ''betűegyüttes helyett mindig ''kv ''betűkapcsolatot írunk: ''akvárium, antikvárium ''stb.
'''{{horgony|205.'''}} A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) átvett és már meghonosodott szavakat – a forrásnyelvre vonatkozó átírási szabályoktól függetlenül – a magyarban szokásos kiejtésük szerint írjuk: ''szamovár, szovjet, tajga, gésa, pagoda, karate, szamuráj, tájfun, dzsunka, láma, mecset, minaret, számum ''stb.
'''{{horgony|206.'''}} A közkeletű idegen szavak túlnyomó többségében egyes idegen eredetű képzők (''-ikus, -ista, -itás, -izál, -izmus ''stb.) előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: ''passzív – passzivitás, periódus – periodikus; reális – realista, realizál, realizmus; típus – tipikus, tipizál; ''stb. (Vö. '''28.''')
A hosszú magánhangzó azonban (nem mindig következetesen) néhány szó származékaiban is megőrződik: ''akadémia – akadémikus, akadémizmus, akadémista; esztéta – esztétika, esztétikum, esztétikus; ''stb.
====A tulajdonnevek írása====
'''{{horgony|207.'''}} A latin betűs írású nyelvekből átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott formájában. Ezek közül némelyik teljesen magyaros alakú: ''Brankovics György, Husz János, Kálvin János, Kolumbusz'' v. ''Kolumbus Kristóf ''stb. (Đorđe Branković, Ján Hus, Jean Calvin, Cristoforo Colombo stb. helyett). Más nevekben a sorrend és a keresztnév magyaros, de megmaradt a családnév eredeti írása: ''Engels Frigyes, Luther Márton, Marx Károly, Wagner Richárd ''stb. (Friedrich Engels, Martin Luther, Karl Marx, Richard Wagner stb. helyett).
:Újabban a nyelvhasználat nem törekszik ilyen teljesen vagy részben magyaros névformák kialakítására, de – a régi hagyományt folytatva – a keresztnevekből a viszonylag újabban átvetteket is magyarosan írjuk: ''Kármen, Mercédesz; Krisztián, Oszvald; ''stb. (Vö. '''161.''')
'''{{horgony|208.'''}} Latin betűs írásrendszerű országok, külföldi területek, határainkon kívüli hegyek, vizek, helységek stb. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk: ''Franciaország, Ausztrália, Hispánia, Itália, Svájc; Alsó-Ausztria, Burgundia, Moldva, Szicília; Sziklás-hegység, Alpok, Kordillerák, Vezúv; Csendes-óceán, Szent Lőrinc-folyó, Elba, Odera, Rajna, Temze; Bécs, Eperjes, Nagyvárad, Szabadka, Isztambul, Koppenhága, Krakkó, Nápoly, Párizs; ''stb.
:A földrajztudomány, a könyvtárügy, a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció), az idegenforgalom, a postai forgalom területén, továbbá a térképeken – főleg a helységnevek esetében – az idegen nyelvbeli név is használható: ''Wien, Prešov, Oradea, Subotica, İstanbul, København, Kraków, Napoli, Paris ''stb.
'''{{horgony|209.'''}} A ''ch''-t és az ''x''-et a magyarosan írt idegen eredetű keresztnevekben és földrajzi nevekben is megtartjuk: ''Albrecht, Maximilián, Beatrix; Luxemburg, Mexikó; ''stb. (Vö. '''204.''')
'''{{horgony|210.'''}} A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) korábban olyan névformák is bekerültek nyelvünkbe, amelyek a mai átírási szabályoktól eltérnek. Ezeket közkeletű, hagyományossá vált magyar alakjukban írjuk: ''Dárius, Ezópus, Herkules, Krőzus, Anyegin, Lenin; Athén, Babilon, Kairó, Peking; Himalája, Kréta, Néva; ''stb.
:Az ilyen hagyományos nevek közül e formában több csak bizonyos állandósult kifejezésekben él: ''valóságos Krőzus, ''de görögösen: ''Kroiszosz; Potemkin-falvak, ''de: ''Potyomkin; ''stb.
====A toldalékok kapcsolása====
'''{{horgony|211.'''}} A magyarosan írt idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat, mint a magyar szavakhoz és nevekhez: ''frontálisan, hobbija, koktélt, lemberdzsekben, riporttal, Milánóig, Prágában; arabeszkek, Huszé; krómoz, löncsöl, nikotinos, kálvini, nápolyi; ''stb. (Vö. '''163–165., 174–184.''')
===Az idegen írásmód szerinti írás===
====A közszavak írása====
'''{{horgony|212.'''}} A latin betűs írású nyelvekből átvett, nem általános használatú közszavakat idegenesen, vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk: ''bestseller, couchette, lady, myocarditis, rinascimento, señor, show, tüchtig ''stb. (Vö. '''214.''')
'''{{horgony|213.'''}} Eredeti idegen írásmódjuk szerint írjuk a latin betűs írású nyelvekből átvett többszavas kifejezéseket, szólásokat, közmondásokat: ''all right, conditio sine qua non, eppur si muove, park and ride, tête-à-tête ''stb.
:Ha az egyébként már magyarosan írt idegen szó idegen kifejezésben, annak tagjaként fordul elő, eredeti helyesírással írandó: ''bacilus, ''de: ''Bacillus anthracis; dózis, ''de: ''dosis effectiva minima; tuberkulózis, ''de: ''tuberculosis bronchialis; ''stb.
====A tulajdonnevek írása====
'''{{horgony|214.'''}} A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot: ''Cervantes, Chopin, Eminescu, Horatius, Puccini, Rousseau, Shakespeare, Zweig; Bologna, Buenos Aires, Dubrovnik, Karlovy Vary, Latium, Loire, Rio Grande do Norte, Tallinn, Vaasa, Wuppertal; ''stb.
Így járunk el természetesen akkor is, ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles betűket tartalmaznak: ''Čapek, François, Krleža, Molière; Châtelet, Gdańsk, Liepāja, Łódź, Mărăşeşti, Marañón, Njegoš, Plzeň; ''stb.
====A toldalékok kapcsolása====
'''{{horgony|215.'''}} Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát kötőjel nélkül) tapasztjuk hozzá a toldalékokat, mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez: ''businessből, cowboynak, fairül, schillingért, signorét, Amundsenről, Stockholmnál, Janus Pannoniustól; stewardessek, Habsburgok; barrelnyi, shoppingol, horatiusi, verdis, greenwichi, wrocławi, toulouse-lautreci, karl-marx-stadti; ''stb. (Vö. '''163–165., 174–184.''')
Az ''i''-re végződő idegen helységnevek ''-i'' képzős származékának végén (a magyar ''i'' végű helységnevekhez hasonlóan) csak egy ''i''-t írunk: (a) ''helsinki ''(olimpia), (a) ''pompeji ''(ásatások) stb. [Vö. '''175.''' b)]
Ha az ''i'' képző egyelemű, ''y''-ra végződő idegen helységnévhez járul, az ''-i''-t a névhez közvetlenül kapcsoljuk: ''coventryi, vichyi ''stb.
'''{{horgony|216.'''}} Ha idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolunk magyar toldalékokat, az alábbi két részletszabály megtartására kell ügyelni:
:a) Mind a közszavak, mind a tulajdonnevek végső ''a''-ja, ''e''-je, ''o''-ja és ''ö''-je helyett ''á''-t, ''é''-t, ''ó''-t, ill. ''ő''-t írunk az olyan toldalékos alakokban, amelyekben ezek a szóvégi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak elő: ''signorina, ''de: ''signorinák; – Coca-Cola, Coca-Cola-szerű, ''de: ''Coca-Colát; – Sinaia, sinaiai, ''de: ''Sinaiában; campanile, campanileszerű, ''de: ''campanilén; – Goethe, goethei, ''de: ''Goethének, goethés ''(Vö. '''29.'''); – ''allegro, allegroszerű, ''de: ''allegróban, allegrós; – Oslo, ''de: ''Oslóban, oslói; – Malmö, ''de: ''Malmőből, malmői; ''stb.
:b) A ''-val, -vel'' és a ''-vá, -vé ''rag a mássalhangzót jelölő nem magyar betűre vagy betűkapcsolatra végződő idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul, hogy ''v''-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: ''Andrićtyal, Balzackal, pechhel, Bachhal, Greenwichcsel, Steinbeckkel, Engelsszel, hertzcel, fixszel, fixszé, ortodoxszá, Félixszel, Marxszal ''stb. [Vö. '''163.''' b)]
'''{{horgony|217.'''}} Bizonyos esetekben kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez.
:a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. néma) betű van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli, akkor a magyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez: ''guillotine-t, monsieur-nek; Glasgow-ban, Iaşi-nál, Loire-on, Montesquieu-nek, Montreux-ig, Peugeot-t, Rousseau-val, Voltaire-é; ''stb. – De hagyományosan: ''Anjouk.''
====Az átírás elvei====
'''{{horgony|218.'''}} A szépirodalmi művekben, a sajtóban, az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészítő kiadványokban a nem latin betűs írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé betűivel (vö. '''10.'''), lehetőleg a forrásnyelvből (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk át. Átíráskor az idegen hangsort (pl. a kínai esetében) vagy az idegen betű- és hangsort együttvéve (pl. az orosz, az arab, a görög stb. esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal, illetőleg az ezeknek megfelelő magyar betűkkel.
A magyar átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ (pl. az orosz vagy a kínai magyar átírása elterjedtebb más átírási módok használatához képest).
Ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg nyelvünkben, hagyományos formájában használjuk. (Vö. '''205., 210.''')
'''{{horgony|219.'''}} A magyar átírású neveket és közszavakat a bennük szereplő magyar betűk hangértéke szerint kell olvasni: ''Hérakleitosz, Periklész, Platón, Odüsszeusz, Délosz, Thébai, khitón; Evdokía, Venizélosz, Iráklion, Kavála; Fagyejev, Gogol, Tolsztoj, Irtis, Kijev, Seremetyjevo, szputnyik; Po Csü-ji, Szun Jat-szen, Zsenmin Zsipao, Hupej, Lancsou, Sanghaj, Szecsuan; Hokuszai, Kuroszava, Hirosima, Macujama, Nagoja, ikebana; Ahmed, Dzulfikár, Szaladin, Harun ar-Rasíd, Báb-el-Mandeb, Iszmáilíja, Marrákes, bektási, hidzsra; ''stb.
'''{{horgony|220.'''}} Az egyes nem latin betűs nyelvekre vonatkozó magyar átírás szabályait a következő akadémiai kiadványok tartalmazzák:
Keleti nevek magyar helyesírása. Budapest, 1981.
A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. Az újgörög nevek magyar helyesírása. Budapest, 1984.
'''{{horgony|221.'''}} A szaktudományok, az idegenforgalom, a postaforgalom, az egyetemi és főiskolai oktatás, a tudományos ismeretterjesztés területén, továbbá a térképeken olyan átírást szokás alkalmazni, amilyet az adott nyelvet beszélő országban hivatalosan előírnak, vagy elterjedten ismernek, amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak, vagy amilyet valamely nemzetközi testület (amelynek hazánk is tagja) használatra javasol. E helyett vagy e mellett – a munka jellegétől függően – a magyar átírás is alkalmazható.
A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) a mindenkor érvényes szabványokat követi.
====A toldalékok kapcsolása====
'''{{horgony|222.'''}} A nem latin betűs írású nyelvekből átírt nevekhez és szavakhoz ugyanazon szabályok szerint tapasztjuk a toldalékokat, mint a magyar nevekhez és szavakhoz: ''Csehovtól, Plutarkhosszal, Solohovval, Szöulnál, Tobrukig, száriban, tatamin; Szapphóé, kamikadzék; arisztotelészi, kuvaiti, alma-atai, Hriszto Botev-i, Velikije Luki-i; dzsúdózik; ''stb.
{{lapozó|előző=A tulajdonnevek írása|köv=Az elválasztás|cím=A magyar helyesírás szabályai}}
|
