Sok sikert érjen!...
szerző: Ady Endre
A multkor, hallom, rólam beszélt, édes,
- Szép magától, hogy emlékszik reám -
S megkérdezé (igazán mily kedélyes!)
Ki "érdekel" most, melyik szép leány?
Sajnálom azt, hogy itt kell adni választ
És azt, hogy én még mindig verselek, -
De levelet csak nem írok magához?
Személyesen meg nem beszélhetek.
Nos, köszönöm hát aranyos figyelmét,
Valahogy csendben én is megvagyok.
Húzom az élet sok prózai terhét
S nem félek már, hogy "búmban meghalok".
Az öreg Plátót megtagadtam végkép,
Az ő tanában nincs más, csak üröm, -
Egyszóval édes: én kijózanodtam
S az új szerelmet szörnyen kerülöm...
De hogy figyelmét én is viszonozzam:
Hát maga hogy van?... Gondja nem lehet,
Van már új csillag (zavarba ne hozzam!),
Aki jó párti s nem ír verseket.
Jó, hogy a dráma ilyen vígra fordult
S egy kis házasság lesz a vég talán, -
Én a szerepem most már befejeztem:
Sok sikert érjen, édes szép leány!...