Soha sem vétettem
Soha sem vétettem Székes-Fehérvárnak,
Mégis bejutottam lovas katonának.
Lovasnak állottam, bokancsosnak tettek,
Hej illyen teremtettét! már mindjárt rá szedtek.
A lovas katona mikor masírozik,
Felül a lovára, csak ugy dohányozik.
A szegény bokancsos mikor masírozik,
Hej kerűli a nagy sárt, csak ugy káromkodik.
Átkozott csizmája! be rövid a szára,
Hej minden órában elmerül a sárba.
Verje meg az isten a mészáros bárdját,
Hej mért vagdosta el a kis borju lábát.
Mostan a kis borju nem tud lábán járni,
A szegény bokancsosnak hátán kell hordani.