Sötét felhő...
szerző: Kisfaludy Atala

Sötét felhő
Kisért vissza utamon :
  Talán fájó,
  Hozzám vágyó
Lelked volt az, angyalom ! ?

Lanyha szellő
Lengedezett arczomon :
  Talán fájó,
  Felém száló
Sóhajod volt, angyalom ! ?

Esőcseppje
Érintette homlokom:
  Talán fájó.
  Értem hulló
Könyed volt az, angyalom ! ?

Napsugár szállt
Át a ködborulaton :
  Tán szerelmed.
  Hő szerelmed
Volt az, édes angyalom ! ?

Csillag fénye
Rezgett a falombokon :
  Tán emléked,
  Hű emléked
Fény lett abban, angyalom ! ?