Repülj, dalom!
szerző: Komjáthy Jenő
Szenic, 1890. szeptember

Repülj, dalom, a messzeségbe!
Hallgassátok meg dalomat!
Árnyból, sugárból összetéve
Milyen bübájos hangot ad!

Kiálts bele a pusztaságba!
Légy viharok lehellete!
Vizet fakassz a sziklahátba!
Légy a proféta ihlete!

Már ott repül! Hogy zeng a szélbe!
Halljátok büszke hangomat?
Lelkem zenéje, szárnyütése
Mindig merészebb hangot ad.

Versenyt repül a viharokkal,
Nincs túlmagas előtte cél,
Vetekszik égi csillagokkal,
Istennel is csatára kél.

Repülj, dalom! Repülj a napba!
Nincsen előtted semmi gát!
Minden tiéd! Nem vagy magadba!
Törj össze minden rabigát!

Tiéd az élet egyetemje,
Nem úr terajtad a halál.
Te váltig élsz! Van-e, ki merje
Tagadni fényed, Ideál?!

Repülj, dalom, a messzeségbe!
Hallgatnotok kell dalomat!
Lelkem zenéje, szárnyütése
Mindig merészebb hangot ad.