Rangos koldus

Rangos koldus szerző: Arany János

Csak hiába! elmaradt az
   A világtól, aki vén:
Tudta nélkül nagy "fejlődés"
   Folyt le, s foly e sártekén.
Demokrata lett az úrból,
   A koldus meg rangra vágy, --
Hát 'szen úr ki más legyen, ha
   Többé nincs úr, se jobbágy?

Másszor ő is csak szegény volt,
   Nyomorult, szánt, megvetett;
Nem is igen "ámbiálták"
   Akkor ezt az életet:
Most közőlünk minden tízből
   Egy e szép pályán halad;
Sőt, ha így gazdálkodunk, még
   Többségben is lesz a had.

Ne gondolj az utca-sarkra,
   Oh ne! édes olvasó:
Aki ott áll, az nem koldus,
   Az szegény, szánnivaló;
Könyörülj meg sántán, bénán:
   Éhező gyermeknek adj:
("Ezerennyit" ígér a Könyv --
   Hanem ez uzsora nagy.)

Koldus ő nagysága hozzád
   Bekopogtat egy napon, --
(És ez egy nap sűrün fordul);
   Kezdi bókon, hírlapon:
Hogy olvasta rólad ezt, azt...
   S míg kártyáját forgatod,
(Mert beküldte: Chevalier N.N.)
   Hogy' fogadd el? nem tudod.