Ragyogó nap
szerző: Richard Dehmel, fordító: Juhász Gyula

Kelj föl újra büszkén, ragyogó nap
Mikor bősz gránátok táncba fognak,
S a kék égen pacsirtadal.

Harsogj újra komor emberszózat:
Mindenki a fegyverhez, rikoltsad,
S a kék égen pacsirtadal.

Elég! Tűz! És szól szalvéra szalve.
Fojtott átkok közül egy kacaj cseng,
S a kék égen pacsirtadal.

Rajta! Mars előre, a mezőre,
Csak keresztül, drótsövényt letörve,
S a kék égen pacsirtadal.

Föl! Előre! Mars! Üvöltve harsan.
Kannibálok bőgnek vak rohamban,
S a kék égen pacsirtadal.
 
Miért némulsz, idegen golyó, mondd?
Egy anya fiába merít az ólmod,
S a kék égen pacsirtadal.

Sok fiú hull, és sok apa hull ma.
De előre, ember, kell e munka,
S a kék égen pacsirtadal.

Kénkőszag, por, sár, vér, rom és üszkök,
Csak előre, légy vak, süket, üsd, lődd,
S a kék égen pacsirtadal.

Hurrá, hurrá! Ma hallgass te, testvér!
Menj, hideg vas, és fakassz meleg vért,
S a kék égen pacsirtadal.

Véres torkok az egekre zengnek
Ember ajka sírva esd kegyelmet
S a kék égen pacsirtadal.

És diadalujjongva dagadnak
A lihegő keblek. Ó, arany nap,
S a kék égen pacsirtadal.