Rád emlékeztem...

Rád emlékeztem...
szerző: Ady Endre

Fájdalmas arcú, tettető Madonnám,
Kiről epedve annyiszor daloltam,
S akitől csókot sohasem raboltam,
A te emléked elszállott ma hozzám.

Füstös kávéház asztalánál ültem,
Valami fojtó mámor szállt agyamra,
Dehogy figyeltem víg hegedűhangra,
Hallgattam némán, búsan, elmerűlten...

Amíg rikoltva, vígan szólt a nóta,
Sűrű nehéz köd fogta át a lelkem, -
Szívemre lelni nem tudok azóta!

De mikor vád lett a cigány vonója
S vádolva, sírva zokogott a nóta, -
Rád emlékeztem s a szívemre leltem...