Pudenshez
Nagyon sok könyvet írtam
s ez árt nevemnek. Igy van.
Az unalom, közöny nő,
mikor a könyvre könyv jő.
Csak az tetszik, mi ritka.
Ez az uj alma titka,
mely megjő valahára.
A téli rózsa ára
mindig nagyobb s kelendő.
És nincsen édesebb nő,
mint az ki hercehurcás
vággyal kötöz le, durcás
s akárhogy is óhajtod,
nem nyit szavadra ajtót.
Lásd, Persius a költő,
minden szivet betölt ő
s egy könyvvel többet ért el,
mint sok-sok kötetével
Martus, ki egyre ontja
hosszú dalát naponta
s hős-verset ír azonnal,
harcossal, amazonnal.
Ezért ha megleled te
egy munkám, vedd kezedbe.
Ne légy hozzám kegyetlen
s gondold, ez az egyetlen.