Proo: Egyedűl a tudományok teszik halhatatlanná az embert, kivált a poézis
szerző: Csokonai Vitéz Mihály
Bár bírj te nagy gazdagsággal,
Világon égjen fényed,
S főldi minden boldogsággal
Dicsekedjen reményed,
Bár hectori vitézséged
Itt mindent felűlmúljon,
S mindeneknél kedvességed
Gyönyörűségbe fúljon,
Legyenek bár kamaráid
Sok kincsekkel teljesek,
És szép, fényes palotáid
Cirádákkal ékesek,
Bízd el magad tisztségedben
A grófi méltósággal,
Kevélykedj örökségedben
Sok szép, drága jószággal,
Bár bírj sok birodalmakat,
Mástól csalárdságoddal
Végy el csak sok városokat,
Uralkodj hatalmaddal:
De ezt az idő vaskeze
Egészen mind lerontja,
Mindent, ami gyűlekeze,
A főldre veti s ontja.
Aki szereti a virtust,
Poézist gyakorolja,
Kötik annak a szép mirtust,
A halált nem kóstolja.
Ki Pinduson múlatozik
És Pegazust kóstolta,
A szűz múzsáknak áldozik
S ezt kedveli azolta.
Itt az Ovid, Horatius,.
A koszorús Virgilius,
Kik eztet bizonyítják,
Múzsákat felindítják.