- Mindenkor az asszony
- Ha férfi volt a férfi, méltó volt reá;
- Nőibb csak, de máskép hozzája hasonló,
s a vallás szeretetében a legszilárdabbak mögött sem maradtak el, sőt gyakran tulhaladák benne és megszégyeniték a férfiakat.
Mi mindent nem tettek a nők, a zsidó anyák, a vallás fentartásáért! Minden időben bátorságra és kitartásra buzditák gyermekeiket a vallásért való küzdelemben.
Ismeretes a hősies bátorság ama példája, melyet a hét fiu sokszor dicsőitett anyja nyujtott. Erőszakkal hurczoltatván a — mindegy akár syriai, akár római — zsarnok elébe, a hét fiu mind egymás után felszólittatott, hogy hajtson térdet a bálvány előtt, mert különben meg kell halnia. Midőn már hat fia kiszenvedett, hősi halált halva a hitért, a szegény anya arra kérte a poroszlókat, kik épen el akarák vezetni legifjabb fiát, hogy engedjék még egyszer átölelni gyermekét. A fiu anyja karjaiba veté magát, s ez gyöngéden szivéhez szorítva őt, csókok között e szavakkal bocsátotta el: »Gyermekeim! Menjetek békével, s mondjátok az Urnak: Ábrahám ősapánk egy fiat hozott neki áldozatul, de én, a gyenge asszony, hét fiamat adtam az ő örökkévaló nevének dicsőségére.«
Ki számlálhatná meg a sok százezer zsidót
