opera első szerepeinek énekes és drámai része a leghatásosabban érvényesittetett általa.
Különös gondot forditott Gyula nevü. fiának nevelésére és művészi kiképzésére; ki már tizennégy éves korában, mint első hegedűs volt a würzburgi szinházi zenekarban alkalmazva, és később a hires hegedűművész Ernst vezetése alatt fejezé be művészi kiképeztetését. Ernst hegedűjét emlékül adá lángeszü tanitványának, ki abból mostan, mint hangversenyművész, Berlinben oly müvészi hangokat csalogat, melyek bámulatra gerjesztik műértő hallgatóit. Stern Karolina e fiánál él most is, meg nem fogyatkozott testi és szellemi üdeségben. Dicsérőleg kell kiemelnünk, hogy az ünnepelt művésznőj mit se hajtva a sok rábeszélésre, melyek atyái hitétől el akarák tántoritani, megmaradt családjával együtt ősi vallásában; és sohasem tartózkodott magát nyilvánosan is zsidónőnek vallani.
E század első tizedében mint kitünő alténekesnő tündökölt a bécsi udvari hangversenyekben és nagy oratoriumok előadásakor az akkor viruló leány korában álló Wertheimstein Zsófia, később férjezett Jaques asszony. A bécsi kongresszus idején a Hofburg lovagtermében énekelt, és Ferencz császártól egy pompás ezüst servicet kapott ajándékul. Jeles zongoraművésznő is volt, Hummel kitüntetett tanitványa; s a
mellett kitünő feleség és anya. 1877. szeptember 1o-én halt megf.
Külsőre, valamint benső lényegére nézve egyaránt kiváló jelenség a jeles tehetségü énekesnő,
Gomperz Bettelheim Karolina,
ki 1845. junius 1-én Budapesten született. Művészi kiképeztetését Bécsben nyeré, hová szülei alig egyéves korában átköltözködtek. Goldmark Károlytól, a »Saba királynője« érdemes szerzőjétől oktatást nyert a zongorajátékban, és oly előmenetelt tett abban, hogy mint nyolczéves gyermek képes volt tanitóját egy violin-piéceben kisérni a nyilvánosság előtt. Korán rendkivül szép és terjedelmes contre-alt hangot árulván el, annak további kiképzése végett átadatott a jelenleg is Bécsben működő Laufer énektanárnak.
1860. január 13-án lépett fel először a nyilvánosság előtt, egy Goldmark által rendezett hangversenyben; már ily fiatal korában is erőteljes és fölötte sajátságos egyéniség nyilvánult játékában, melylyel átalános érdeklődést keltett. Nehány hónappal később, 1860. május 13-án Gluck »Iphigenia«-jában, a papnő kicsiny, de veszedelmes szerepében lépett a bécsi cs. k. udvari operaház szinpadára, és fényes sikert aratott. E harmatszerü gyöngéd ifju hang, megható mély
Zs1dó nők. II. 13
é
szinezetü timbrejével, minden szivet meghóditott. Egyszerre pozicziót szerzett magának, és ettől fogva gyorsan haladt előre a legmagasabb szerepkörig, melyet dicsőségesvn megtartott 186o-tól 1867-ig. Csaknem férfias erélyességü erőteljes természete, élénk alakitó fantáziája, gazdag és bensőségteljes mély kedélye, alapos zenei képzettsége, bájos megjelenése és nagy szinészeti tehetsége, oly éles kinyomatu jellemek ábrázolására is képessé tevék őt, minő : Zelika, az »Afrikai nő«-ben, melynek Bécsben első és felülmulhatatlan ábrázolója volt; Fides, a »Prófétá«- ban, és Azucena a »Trovatore«-ban. De kitünő szinpadi tehetségénél fogva oly látszólag csekély szerepekből is, mint az »Ezred leánya« marquis- nője, a »Fekete Domino« Borbálája és a »Wind- sori vig nők« Ford asszonya, valódi művészi alakitásokat tudott teremteni. Egyaránt kitünő a dalban és az oratoriumban, mindeniket styl szerüen és lélekteljesen tudja előadni.
Rövid művészi pályáján mindig ujabb babérokat aratott. 1863. deczember 25-én a lipcsei hires ruhacsarnok-hangversenyek (Gewandhaus- Goncert) egyikében lépett fel, két nappal utóbb pedig az ottani kamarai zeneestélyeken mint zongoraművésznő. Brémában Schumann Klára asszonynyal együtt működött egy nagy hangversenyben. Hallgatunk Boroszlóban, Majna melletti Frankfurtban, Gráczban és más városokban
.^.tjm. dOGBRíjH
tartott vendégszerepléseiről, és közreműködéséről a Braunschweigban, Hamburgban, Aachen- ban és több baráti társaskörben Bécsben tartott zeneünnepélyekben; mindig és mindenütt, de különösen Londonban, hol három egymásután következő évben énekelt a nagy olasz operánál, nagy diadalokat aratott.
Bettelheim Karolina kisasszony a bécsi kö- sönségnek s a császári udvarnak, különösen Zsófia főherczegasszonynak régtől fogva ked- vencze, több udvari hangversenyhez meghivatott, és csakhamar cs. k. kamarai énekesnő czimet kapott. 1867. julius 14 én megvált a szinpadtól, és nőül m<int a minden nemzetgazdászati kérdésben első sorban álló birodalmi képviselő és brünni kereskedelmi kamarai elnök Gomperz Gyulához Brünnben. Művészete azóta csak a jótékonyság szolgálatában áll. A Bécsben és Brünnben jótékony-intézetek javára évenkint rendeztetni szokott nagy hangversenyek ékesszóló bizonyitékai nemes gondolkodásmódjának, valamint hogy másféleképen is a legszebb módon használja fel kiváltságos helyzete által nyujtott előnyeit a szegények javára. Elismerésül az 1881. óktóber havában az olasz királyi pár tiszteletére Bécsben rendezett udvari hangversenyben való közreműködéseért, ő Felsége Ferencz József király által koronás arany érdemkereszt
adományoztatott neki.
A később oly hiressé vált Milanollo és Ferni testvérpárok előfutára volt
Neumann Eleonora
egy fogorvos leánya, ki 1819-ben született Lis- sában (Lithvánia). Zenei kiképezését hegedű- művésznővé valószinűleg Varsóban nyeré, hot atyja több évig élt, mignem politikai gyanú következtében a harminczas évek közepe táján kényszerült vándorbotot fogni kezébe. A művészi tehetségü leány lőn most a bujdosó család fen- tartója. 1838-ban Milanóba ért, hol néhány hangversenyt rendezett. Az igénytelen művésznő mesterileg kezelt, nőiesen gyöngéd és mégis erőteljes játéka felett átalános volt a bámulat. De pályafutása csak rövid volt. Miután Felső Olaszország legnevezetesebb városa iban a műértő- közönség bámulatát több hangverseny által felidézte, és Triestben is sok dicsőséget aratott, mellbetegség által támadtatott meg, mely 1841. január havában 21 éves korában véget vetettéletének. Tehetséges művésznőkül lépnek elénk a stuttgarti főkántor Eichberg M. leányai:
Eichberg Paulina, Berta és Julia.
Paulina, a legidősebb, 1839. ápril 22-én született és korán rendkivüli zenei tehetséget árult el. Meyerbeer, hallván egy izben a tizenhárom éves lányka játékát,. ajánlotta őt Mosche
