Mordechai már emlitett neje, Berachja Áron — az 1020-ban első izben Mantuában kinyomott »Maabor Jabbok« czimü, a betegek és halottak körüli kötelességekről szóló igen elterjedt asce- tai munka szerzője — által tudó? védnöknő gyanánt magasztaltatik. Ezenkivül még sok más nő is juttatott szegény szerzőket azon helyzetbe, hogy szellemi termékeiket a nyilvánosság elébe juttathassák.
Mint a zsidó vagyis bibliai irodalom ritka pártfogója egy keresztény nő érdemel e helyütt megemlitést: Plaisance herczegnő, de Barbé- Marboi's-Zsófia — szül. 1785. ápr. 2-án Metzben; — ki fiatal korától fogva sok rokonszenvvel viseltetett a zsidók iránt. 1849-ben egy 5000 frankból álló dijat tüzött ki egy olyan zsidó leány számára, ki bizonyos idő mulva nyilvános vizsgán legtöbb ismeretet tud a héber nyelvből felmutatni. A pályázóknak franczia nőknek kellett lenniök, és nem lehettek tizenhét évesnél fiata- 'abbak, sem huszonnégy évesnél idősebbek. 1853. október 28-án tartatott meg Párisban, egy külön e czélra kinevezett és ugy a párisi, mint az országos consistoriurn nagy rabbinusaiból és több más zsidó tudósokból alakult bizottság előtt a vizsga. A négy fiatal leány közül, kik a kitüzött dijra pályázva a vizsgára jelentkeztek, kettőt vissza kellett utasitani, mivel ezek a kitüzött kort még el nem érték ; a két vizsgázott
l
közül az egyik Alexander kisasszony volt Nan- cyból, a másik Blum kisasszony Strassburgból- Egy, sorshuzás által kijelölt fejezetet — Ezékiel proféta 34. fej. — a francziából irásbelileg visszaforditották héberre, és grammatikai magyarázatok kiséretében leforditottak a Pentateuchból és a próféták könyvéből több fejezetet, valamint különféle zsoltárokat. Tekintettel a két pályá- zónő csaknem egyenlő érdemére, a bizottság a kitüzött dijat kétfelé osztá: Alexander k. a. 2700, Blum k. a. 2300 frankot kapott. — Plaisance herczegnő 1854. máj. 14-én halt meg Athénben. A metzi izraelita consistorium 1854. jun. 1-én ünnepélyes isteni tiszteletet tartott e kitünő hölgy lelki üdvéért, ki még" halála előtt kevéssel 60000 frankot tüzött ki izraelita gazdászati tanulók javára.
Lelkesült pártfogója a tudománynak és művészetnek átalánosságban, valamint a zsidó irodalomnak különösen : Rothschild Betty bárónő, Párisban, az 1868. nov. 15-én elhúnyt Rothschild James báró özvegye. Szép emléket állitott Rothschild Betty asszony magának, Mai- muni Mózes »More Nebuchim« czimü, a hirneves akadémikus Munk Salamon által átdolgozott müvének kiadása által. E monumentális munkát, mely a correct arab szövegen s a héber forditáson kivül nagyszámu magyarázó jegyzetet is foglal magában, és melyen a vak Műnk harmincz
f!
\\
184 Zsidó nők.
évig dolgozott, saját költségén nyomatta ki. És mily nagy azon zsidó tudósok száma, kik műveiket neki ajánlották !
Betty asszony unokája, Rothschild Gusztáv báró leánya: Rothschild Bettina, nagyanyja nyomdokaiba lépett. Bettina vizsgát tett le, mint tanitónő és tanulásának egész ideje alatt öt tanitónőnek készülő fiatal lányért fizeté a tanulási költségeket. Bettina 1876. márczius 22-én ment nőül a bécsi Rothschildház főnökéhez.
Rothschild Matild bárónő, Rothschild Vilmos Károly neje, 1874. julius 27-én Bécsben elhalt atyjának, Rothschild Anselm Salamonnak emlékére egy negyed millió márkából álló alapitványt tett Majna melletti Frankfurtban a műipar emelésére, melynek rendeltetése e pályára készülő ifjakat valláskülönbség nélkül támogatni.
Vaj ha e nők dicső példája utánzásra találna mindenütt, és támadnának nyomán a tudománynak és művészetnek nemesszivü pártolói minél számosabban !
.
III
MŰVÉSZET.
