inkább csak a rajz, essay, tárcza és irodalmi referádák körére szoritkozik.
Hirsch Jenny hajadon maradt és egy öreg nőcseléddel Berlin egyik külvárosában él ; hiven ragaszkodva azon hithez, melyben született és nevelkedett.
Azon izraelita hajadonok száma, kik a pae- dagogai hivatásnak szentelik magukat és n1int tanitónők vagy nevelőnők működnek, évről évre szaporodik ; le kell arról mondanunk, hogy mindazokat felsoroljuk, kik irodalmi téren is tettek kisérletet. Csak a következőket emlitjük még meg: Arnheim Henriette, kitől tetszetős modorban irt »Erzáhlungen für die reifere weibliche Jugend« czimü elbeszélések jelentek meg (Lipcse 1844); Thilo Amália, egy hölgylyceum igazgatónője, előbb Boroszlóban, most Bécsben, ki több tanügyi munkát adott ki, mint: »Die Bildung des weiblichen Geschlechts«, »Das Zusammenwirken von Haus und Schule«, és Leidersdorf Henriett e, egy bécsi magániskola igazgatónője, kitől néhány jó ifjusági irat jelent meg.
ANGOL ÍRÓNŐK.
Mint sok más dologban, ugy nőirók dolgában is nagy különbség létezik a kontinens és Anglia között. Mig a kontinensen a tudós nő még mindig valami rendkivüliségnek tekintetik, addig az angolnak a tudós nő nem idegensze- rübb jelenség a tudós férfiunál; Albion fia minden jobb családból való nőtől megkivánja, hogy tudománynyal és mivelttéggel birjon: hiányos képzettségü nőt annyiba tekint, mint hiányos nevelésü, és igy kevésbé tiszteletreméltó nőt.
Mint az angol néptől átalában, ugy az angolországi zsidóktól — kik már jóval politikai egyenjogosittatásuk előtt ugy gondolkodásmód mint érzelem tekintetében teljesen akklimatizálód- tak — sem vitatható el a mély vallásos érzület. Az angolnak a vallás életszükséglet; vallás iránt1 kö.'öny és hitetlenség idegenek tőle, és az angol zsidóságnak meg kell adni, hogy csak a legritkább esetekben fordul elő, hogy valamely tagja ősi hitét megtagadja; az átalános miveltség nem szoritja ki nála a vallás iránti ragaszkodást.
E vallásos érzülettel és gondolkozásmóddal szoros összefüggésben áll a vallásos nevelés, mely a nőknél is csaknem tudós iskolai képzettséggel jár karöltve.
A legtöbb angol irónő, mint Walker Freer, miss Gray, lady Eastlake, egész a »Daniel De- ronda« tudós szerzőnőjéig, vagy lelkészek leányai, vagy a magas aristokratiához tartoznak. E példák buzditólag hatottak a zsidó nőkre is. Angolhon legtöbb zsidó irónői a legmagasabb körökből kerültek ki.
Az első zsidónő, ki Angliában, a nélkül azonban, hogy a tulajdonképeni irónői névre igényt tartott volna, az irodalmi téren föllépett,
Lady Montefiore Judit h,
egy magas lelki müveltségü és ritka jellemerejü nő volt.
1794-ben született Londonban, mint sir Cohen Levy baronet leánya; és nővérével, Hannával együtt, ki mint Rothschild báróné halt meg, igen gondos nevelésben részesült; a gaz- dag angolok szokása szerint, atyjuk a legjobb tanitók által oktattatá őket. Gyermek- és haja donkora felől keveset tudunk. 1812-ik évben ment nőül a széles körben ismert emberbarát Monte fiore Mózeshez. A sir Mózes dicsőséges története az övé is; sőt azok, kik jól ismerik azt a benső viszonyt, mely kettejüket fél századig- egybe- köté, nem haboznak kimondani, hogy a nemes Judith volt mindazoknak az emberbaráti tettek nek és missióknak kezdeményezője, melyek férjének hirneves életpályáját kitüntetik.
Zs1dó nők. II. 9
Jó nemtője és egész haláláig hűséges kisérője volt férjének, mindazon több rendbeli utazásaiban, melyeket a szent földre, Damaskusba, Szt.-Pétervárra, Rómába és Marokkóba, szóval mindazokra a helyekre tett, hol a zsidók elnyomatást és rabságot szenvedtek.
Ez utazásban élvezé Judith ama kitünő nevelés eredményeit, melyben részesült. Szelleme nemcsak fogékony és jól nevelt, hanem sokol- dalulag képzett is volt. Tökéletes jártassággal birt hona irodalmában, melynek nyelvét is kiváló csinnal kezelé ; azonkivül igen folyékonyan beszélt francziául és meglehetősen olaszul, és a német nyelvben is kitünő jártassággal birt. Igen jól zongorázott és kellemesen énekelt; különösen nagy élvezetet szerzett neki az, midőn zeng- zetes hangjával kiséré azon énekeket, melyek szombat- és ünnepnapokon házában felhangzani szoktak. Könnyed modorával mindennek érdeket tudott kölcsönözni, és megjegyzései ép oly tanulságosak és érdekesek valának a kevésbé avatottakra mint vonzók az avatottabbakra nézve ; kik alapos tudományosságának csak néha megmegcsillanó teljét és ügyességét, annak kezelésében felismerni és méltányolni tudták. Eme, semminemü hiuság által el nem homályositott előnyökkel buzgó vallásosságot és népének történeti multja iránti ritka kegyeletet egyesitett :
HŐk-tm,"
Izrael és a szent föld képezék kedvencz társalgási thémáit.
A nemes Judithot, kinek lelke csupa költészet, és egész lénye a legtisztább nőiesség volt, vallásos kedélye és vágyakozó szive hata! masan vonzották ama tájak felé, hol a valódi is tenimádás hajnalragyogása először tündökölt; c, minden vallás előtt oly szent helyek felé 1827. május havában indult el, férjével, első palesztinai és egyptomi utjára. Emez utazásakor irt naplóját kinyomatta, de csak barátai számára; jellemzésének kiegészitéseül közöljük abból a következő elmélkedést:
»A világ egyetlen városát sem lehet« — irja október 18-ikáról keltezve — » Jeruzsálemmel összehasonlitani, bármily elomlottnak, pusztának és szomorunak tünik is fel e város, és bármenynyire megváltozott is; fénykorának letünte óta. Az ó világ fővárosai, ha megtekintjük elomloit emlékeiket, oly eszméket keltenek fel bennünk, melyek messzire visszavezetnek az emberiség liajdankori történetébe; és oly érzelmeket, melyek kiterjesztik képzeletünk birodalmát az által, hogy a hajdankor emlékeit belevonják a tárgyak mai alakjába; de az emberi lélek bir azzal a képességgel, hogy rég múlt eseményeket maga elébe varázsolhat, minden külső segédeszközök nélkül is, ép oly jól, mint ott, hol ily segélyeszközök fölös számban állanak rendelkezésére. A
