nem átallották az uralkodást egy gyenge asszony kezeire birni.
A királyné gyöngéd szive nem birt a harczban őszült férfiak könnyeinek és fia heves követeléseinek ellentállani, és annyiból engedett a szadduceusok kivánságainak, hogy néhány várat átengedett nekik.
Néhány hónappal ez egyesség után a királyné súlyos betegségbe esett; állapota reménytelen volt. Aristobul félve, hogy gyenge fivére Hyrkán fog, mint a trónhoz legközelebb álló, a farizeusok által támogatva uralkodásra jutni, felesége tudtával — unokatestvérét, nagybátyja Absalom leányát vette volt nőül — egyetlen szolga kiséretében oda hagyta a fővárost. Megadatott a jel a fölkelésre, és tizenöt nap alatt az ország legtöbb erőssége hatalmába esett; Aristobul, örömmel fogadtatva a szadduceusok által, a hadsereg által királynak kiáltatott ki.
A királynőt nem kevéssé nyugtalanitá fia merész eljárása, és sikereinek minden ujabb hirére növekedtek aggodalmai. Bebörtönözteté Aristobul nejét és gyermekeit; elhatározó lépésre azonban hiányzott nála a tetterő. Halála előtt néhány órával fia Hyrkán, a farizeusok legtekintélyesebbjei kiséretében ágya elé lépett, és könyörögve kérte, hogy adjon tanácsot neki kétségbeejtő helyzetében. De Salome ereje kimerült; csak a hadseregre tudott utalni, s a