telen visszatérni, és a parancsnokságot fivérére, Antigonosra bizni. Ez a háborut kedvező sikerrel folytatá, és diadallal tért a sátoros ünnep megülésére a fővárosba vissza. Közvetlenül megérkezte után Antigonos, a nélkül hogy annyi időt vett volna magának, hogy letegye fegyverzetét, testőrsége élén a templomba sietett, hogy hálát adjon Istennek a neki és seregének juttatott győzelemért, és hogy fivére felgyógyulásáért könyörögjön. E körülményt arra használta fel a királyné, hogy Antigonost ujból gyanusitsa, és a nehéz beteg Aristobult fivére ellen felingerelje. Daczára fivére iránti benső szeretetének, a király hallgatott neje gyanusitgatásaira, és elhatározá Antigonost próbára tenni. Megparancsolá neki, hogy haladéktalanul jelenjen meg előtte fegyvertelenül; egyszersmind felállittatá egy termeibe vezető földalatti folyosóban testőrségét azon utasitással, hogy Antigonost, ha fegyveresen érkezik, azonnal megöljék. Alexandra, ki e parancs felől értesült, ép az ellenkező parancsot tudatá Antigonossal a hozzá, menesztett küldött által; t. i. hogy a király azt kivánja, hogy fivére teljes fegyverzetben jelenjen meg előtte. Ez engedelmeskedett, és ekként indult elébe; igy aztán a mint a folyosóra lépett, rögtön leszuratott.
Vajjon ez elbeszélés a mesék birodalmába utasitandó-e, vagy megtörtént dolgok vannak-e
