Oldal:Zsidó nők a történelem, az irodalom és a művészet terén.djvu/18

szűkölködést szive választott férjével, ama rabbi Akibával, ki mint korának hérosza, martirhalált halt hitéért és a szabadságért. Lehet, hogy Rahel szerelmének története rabbi Akiba iránt — ki kedvese ohajára már előrehaladt korában szen- telé magát a tanulmányozásnak — regeszerüleg ki van cziczomázva, annyi azonban bizonyos, hogy Rahel eladta hajfonatait, hogy tanulmányozó férje életfenntartása számára a legszükségesebb kellékeket beszerezhesse. Tél idején is szegényes szalmazsúp képezé fekhelyét; és akkor is magára nem gondolva, csak férje hajából iparkodott a szuró kalászokat kihuzogatni, nehogy azok a drága" főt valahogy megsebezzék. E nemes hölgy mellé méltó társul szegődik leánya, ki szintugy mint anyja, kit Kalba Sabua előbb eltaszitott, de később visszafogadott, sőt kegyelt, egy szegény embernek, a tudományszomjában kielégithetetlen Ben Azainak nyujtotta kezét, és okot szolgáltatott e közmondásra r »Mint anyját a bárány, követi anyját a leány.« Rabbi Akiba egy Jeruzsálem város képével diszitett értékes ékszert ajándékozott nejének, melyért ez sokak által irigyeltetett; mert minden visszavonultság és háziasság daczára a zsidó nők, mint általában a keleti nők, különösen kedvelik a pompát és ékszereket. Gyürűket, fülbevalókat, és orrkarikákat már a patriarchák idejében is viseltek. A szomszédnépekkel, kü-