XIII. Kelemen pápa levele tisztelendő testvéreihez a patriárkák-, prímások-, érsekek és püspökökhöz.
Tisztelendő testvérek! Üdvözletet és apostoli áldást.
Az Ur telkének művelésében, mire Istennek intéző gondviselése rendelt, semmi sem igényel oly éber gondot és folytonos szorgalmat, mint, az elhintett jó magnak, t. i. a Krisztus Jézustól és az apostoloktól vett és reánk szállott kath. tannak megőrzése: hogy, ha tunya henyélés és lomha tétlenségből elhanyagoltatnék, az emberi nem ellensége, mig a munkások alusznak, föléje konkolyt ne hintsen; mert ez állal megtörténnék, hogy az aratás idején több lenne a tűzre vetendő, mint a csűrökbe gyűjtendő. A szenteknek egyszer adatott [1] hit megőrzésére ugyanis hathatósan buzdít szent Pál, intvén Timoteust, hogy a letett jó kincset őrizze;[2] mert veszedelmes idők[3] következnek, minthogy az Isten házában vannak gonosz emberek[4] és hitegetők is, kiknek segítségével az alattomos kisértő a vigyázatlanokat oly tévelyekkel törekszik megvesztegelni, melyek az evangeliomi igazsággal ellenkeznek. Ha pedig az Isten egyházában, a mi többször megtörténik, bizonyos gonosz vélemények támadnak; ezek jóllehet egymással egyenesen
