különbségről beszélhetünk, a mely fenn áll a pogányok és keresztények között a betegségektől való megszabadulásra vonatkozólag 523. l. és hogy miként kell betegségeinkben az Istenhez folyamodnunk. 523. l.
„Leányom most halt meg.” Itt a halálról s az utolsó dolgokról, a melyekről gyakran kell a néphez szólni, lehet tárgyalni. 79. és 274. l.
„Hacsak ruházatát illetem is.” Itt a plébános a szentek ereklyéinek kegyeletben tartásáról s azok tiszteletéről szólhat a 330. l.
„És midőn Jézus a házba jött.” Itt azon módról, a mely szerint a szent mise áldozat és az imádságok által a holtakon segítünk, lehet tárgyalni. 232. és 441. lapokon.
Pünkösd utáni XXIV. vasárnap.
„Midőn tehát látjátok a pusztulás utálatosságát.” (Mát. 24. 15.) Itt az ítéletet megelőző jelekről kell szólni, a melyekről 79. l.
„Imádkozzatok tehát, hogy futástok ne legyen.” Ezen szavak annak bizonyítására szolgálnak, hogy a földi javakat Istentől kérhetjük. 487. l. miért is a plébánosok erről is beszélhetnek 432. l.
„De a választottakért megrövidíttetnek ama napok.” Itt a gonosz lelkek hatalmáról lehet szólni a kik annyira, a menynyire hatalmukban áll s a meddig akarják, az embereket nem kísérthetik, a mint az 516. l. mondatik.
