szentségének egy szertartása, itt alkalmas beszédet lehet tartani a keresztség szentségének szertartásairól és kiszolgáltatásáról. Lásd a 165. old.
Vízkereszt napján.
„Mert láttuk csillagát.” Máté 2. 2. Mivel ezen csillag alatt helyesen érthetjük Istennek tudományos megismerését, valamint a papok felelete alatt a hitnek világosságát, czélszerűen lehet itt alkalmazni azon különbséget, mely a keresztény bölcsesség és világi bölcsesség közt van. Lásd 23. old.
„És leborulván imádák őt.” Máté 2. 11. Itt az Isten iránti tiszteletről, melyet imádásnak nevezünk és a szentek iránti kegyeletről, melyet tiszteletnek hívunk, beszéljen a szónok. Lásd a tízparancsolat magyarázatát a 326. old. Szólhat még az oltáriszentség imádásáról és tiszteletéről, mert ha mi ugyanazon Krisztust, kit a bölcsek imádtak, az oltáriszentségben megismerjük és megvalljuk, 203. l., ha jámborok akarunk lenni, miért ne imádnék úgy, mint bölcsek. 193. l.
Vízkereszt nyolczada alá eső vasárnap.
„Az ünnepi szokás szerint.” Lukács 2. 42. Az ünnepnapok megüléséről lásd 356. old.
„És engedelmes vala nekik.” A gyermekek kötelességéről szülőik iránt 369. l.
Vízkereszt után II. vasárnap.
„Menyegző lőn.” János 2. 1. A házasság szentségéről 306. l.
„Ez volt Jézus csodatételeinek kezdete.” A víznek ezen borrá változtatása különösen alkalmas a műveletlenebbeknek abbeli meggyőzésére, hogy az átlényegülést, mely az Oltáriszentségben történik, elhigyjék. 212. l.
Vízkereszt után III. vasárnap.
„Íme egy poklos jövén.” Máté 8. 2. A szent atyák szerint a poklosság az eretnekséget jelképezi. Hogy kik ezen eretnekek, kik az egyház kebeléből, – mint hajdan a poklosok, – kizárandók, lásd 90., 94. l.
