demokratikus alapokra minden téren. Létesítsen jó, pontos és igazságos közigazgatást s szeretetteljes nevelést és oktatást. Gyámolítsa a román egyházakat és iskolákat. Javítsa a román nép ipari és közgazdasági állapotait. A keletkező román intelligencziának adjon megfelelő foglalkozást az állami szervezetben, s általában véve a néppel mint románnal is foglalkozzék.
Gróf Apponyi Albert (képviselőházi beszéd 1894. november 24.) azon nézetben van, hogy a nemzetiségi kérdés pártkérdést nem képezhet a magyar országgyűlésen.
Apponyi gróf a nem magyar ajkú polgároknak jóhiszemű zömét megkülönböztetendőnek tartja azoktól, kik államellenes törekvéseket táplálnak. A tömeggel egészen úgy kell bánnunk, mint egyenjogú testvéreinkkel és polgártársainkkal; a többiekkel szemben pedig fel kell használnunk mindazon eszközöket, melyeket a törvény kezeinkbe ad.
A nemzetiségi kérdés, Apponyi gr. szerint, semmiféle vonatkozásában sem tekinthető internationalis kérdésnek, hanem egészen az ország belügyének.
Részéről — az államiság feltételeinek korlátai között — szívesen deferál a szabadelvűség követelményei szerint a nemzetiségek tagjainak, de külön nemzetiségi (testületi) jogot el nem ismer soha.
Meggyőződése továbbá hogy a dolgok állapotáról a külföldet mentől előbb fel kell világosítani s ezen a téren nagy hivatás vár a társadalmi tényezőkre, de mindenek felett magára a kormányra.
Apponyi gróf azon hitben van, hogy a nemzetiségi kérdés gyógyítására szolgáló orvosszerek két
