még csak szóba állani sem lehet. Szerinte ezen programm alapján áll a román intelligenczia nagy része és a román sajtó a maga egészében. A románok nagy tömege azonban nem barátja az abban kifejezett szélsőségeknek, de hallgat, mig a kisebbség lármáz.
A románok igazságon alapuló kivánalmai megszivlelendők — folytatja Hieronymi. Ilyennek találja részéről a választási czenzusnak ugyanazon alapra helyezését az egész országban, — illetőleg a fennforgó külömbségek megszüntetését.
Maga a román kérdés egyébiránt jórészt társadalmi és közigazglási bajokra vezethető vissza; ott kell keresni tehát az orvoslást is. A bujtogatok a legszigorúbban üldözendők. (Különösen ez utóbbi tételt variálta a belügyminiszter a közelebbi költségvetési tárgyalások alkalmával tartott beszédében is.)
Erdélyi útjának folyamában még a következőket fűzte az előadottakhoz Hieronymi: Türelemmel, méltányossággal és jóakarattal kell a nemzetiségek összeforrasztását elintéznünk. (Deési felköszöntő.) Legelső sorban a közigazgatás van hivatva pártatlanság és igazságosság által a gordiusi csomót megoldani. Megyénként, járásonként mások a bajok; innen van, hogy a nemzetiségi kérdés mindenütt más alakot ölt magára. Egyes izgatók törvénytelen magaviselete, nem menti fel a tisztikart azon kötelesség alól, hogy a nép jogos érdekeinek előmozditásán lankadatlanul ne működjék. (Tordai beszéd.) Az erőhatalom kifejtésének mindig erkölcsi alapokon kell mozogni, nehogy nagyobb kárt okozzon, mint a mennyit használ. (Fehérvári beszéd.) Állami épületünket ki kell építeni abban az
