politikai konsekvencziákat, mi is tisztelt ellenfeleink is — ki-ki a maga legjobb tudása és meggyőződése szerint.
Az előrebocsátottak után csak azt akarom kinyilvánitani még, hogy részemről a kérdést tárgyazó fejtegetéseimben mindig szigoruan a körülírt határok között akarok és fogok mozogni, — akár találjon követésre eljárásom mások részéről, akár ne.
Ezen elhatározásom azonban teljességgel nem zárja ki, hogy a felfogásom szerinti igazságnak a tőlem kitelhető legerőteljesebb formában adjak kifejezést még ott és akkor is, a hol és a mikor az egyes körökre vagy egyénekre érzékenyebb behatást gyakorolhatna.
A nemzetiségi eszme államalkotó ereje — a mint tudjuk — az észak-amerikai szabadság-háborunak és az ezt nyomban követett 1789-iki franczia forradalomnak egész Európára kiterjedett általános hatásában gyökerezik.
Ide vezethető vissza tulajdonképpen a magyarországi szláv és román nemzetiségi kérdések keletkezése, sőt bizonyos értelemben magának a magyar fajnak igazi nemzeti öntudatra ébredése is.
A szláv nemzetiségi kérdés megalakulására — mint »25 év Magyarország történeteből« czimü müvében Horváth Mihály körülményesen elbeszéli — az ismeretes orosz propaganda titkos működése készitette elő a talajt a század első évtizedeiben. Maga a mozgalom
