álló tény, adat és történet-gyártás, ferdítés, hamisítás és letagadás, a jogosulatlan önnagyzolás, az ellenfélnek, intézményeinek és embereinek indokolatlan kisebbítése és ócsárlása, s az ezekre alapított helytelen jogi és politikai következtetések labirintusában hamis ösvényre ne tévedjen.
Csak fokozza az innen eredő nehézségek számát és súlyát, hogy a fanatikus buzgalommal összehordott bizonyítási anyagnak egy igen jelentékeny része közvetlenül legalább, nem is vonatkozik magára a tárgyra.
De nagy mértékben hátráltatja a helyzet tisztázásának lehetőségét a helytelen harczmodor is; mert ezen kérdés tárgyalásának eddigi folyamában nem annyira a higgadtság és komoly méltóság férfias szava, mint inkább a szemrehányás, rekrimináczió, hazugság, denuncziáczió, rágalom és gyülölet-sugallta szenvedélyesség igéi jutottak túlsúlyra.
Önként következik ezekből, hogy ha a román kérdést a sikerre törekvés czéljának szem előtt tartásával akarjuk tovább bonczolgatni, mindenekelőtt arra kell törekednünk, hogy a jövendőbeli vitatkozásokból kölcsönösen kiküszöböltessék az ingerültség ideges hang-skálája s hogy az eddigi vita-anyag azon része, mely a kérdés érdemének eldöntésére befolyással amúgy sem lehet, az ezutáni tárgyalások körén kivül hagyatva, hallgatással mellőztessék.
Ezen két feltétel szem előtt tartásával, azt hiszem, sikerülni fog minden irányban és részben helyreállitani a valódi tényállást; melyből aztán egész biztossággal levonhatjuk a megfelelő logikai, jogi és
