54
Végül elérkeztünk a Shunet-tóhoz; fekete, bűzös, sófoltokkal teljesen befödött sár körítette és a teli napfényben úgy fénylett, hogy ha odanéztünk, belefájdult a szemünk.
A parton és a tó fölületén egyetlen madarat sem lehetett látni. A tó halott volt, de szépségben halt meg, mert fölületén mint a gyémánt sókristályok csillogtak, amelyek nagy csomókba álltak össze, hogy azután lesülyedjenek a fenékre és ott vastag réteget alkossanak, amely lassanként kitöltötte az eltűnő tó medencéjét.
A rosz szagú pocsolyában a tó felé gázoltunk, hogy vegyi vizsgálatunk számára vízpróbát vegyünk belőle és megmérjük melegségét. Mikor egészen közel voltunk a vízhez, meglepetve láttuk, hogy körülbelül lábnyi szélességben valami korallvörös tömeg keretezi be. Nem tudtam, mi lehet ez, lehajoltam és azt a fölfedezést tettem, hogy a vörös tömeg számtalan kis lényből állott össze, amelyek már elhaltak és rothadásnak indultak. Ezek okozták a levegőt köröskörül megfertőző kellemetlen, egészségtelen szagot, több ilyen vörös micsodát üvegbe gyűjtöttem és vizet töltöttem bele. Erre az üvegben egyszerre csak kicsiny vörös, öt milliméternél nem hosszabb rákokat láttam nagy gyorsasággal úszkálni, de ezek oly gyöngék és mulandók voltak, hogy nehány perc múlva már végük volt. Biológiai vizsgálatunk később kiderítette, hogy ezek a Shunet-tó utolsó élő lényei és Artemia salina a nevük. Közülük még csak a beggiatoa- bacillusok élnek itt, amelyek a tóban minden más életet kiölnek, de egyszersmind előkészítik a maguk kihalását is.
Hakot a tó mélyének megvizsgálására küldtem. Levetköződött, bement a vízbe és amikor már jó messze volt a parttól, visszakiáltott:
— Mintha üvegen járnék!
Ez kíváncsivá tett. Levetköződtem és követtem őt. Megállapítottam, hogy a Shunet feneke kemény volt és síma, mint a kristály vagy márvány és hogy sóból volt, amely évszázadok folyamán a nap és szél behatása következtében a tó fölszínéről vált ki. A réteg nagyfokú konyhasó volt 99,89 százalék tiszta tartalommal. Mivel nagyon melegen sütött a nap, elhatároztuk, hogy kutató munkánk után