Oldal:Budenz-Szinnyei - Finn nyelvtan.djvu/66

A lap nincsen korrektúrázva


Potentialis.

Conditionalis.

E. 1. lukenen mennen E. 1. lukisin menisin
2. lukenet mennet 2. lukisit menisit
3. lukenee mennee 3 lukisi menisi
T. 1. lukenemme mennemme T. 1. lukisimme menisimme
2. lukenette mennette. 2. lukisitte menisitte
3. lukenevat mennevät 3. lukisivat menisivät
E. 2. lue' mene
3. —
T. 1. lukekaamme menkäämme
2. lukekaa(tte) menkääitte)
3. ' — -r-

Imperativus. Optativus.

E. 2 luke'os mennös

3 lukekoon menköön

T. 1. —

2

3 lukekoot menkfíöt.

Igetö : teke- tenni : ind. praes. 1. íe«, 3. fete ; praet. 1. fein, 3. teki ; pot. 1. lehnen: cond. 1. tekisin; imper. 2. íee'; opt. 2. tehkös, 3. tehköön.

Igetö: м<йe- látni : ind. praes. 1. näen, 3. näkee; praet. 1. näin; pot. 1. nähnen; cond. 1. näkisin ; imper. 2. иа'е'; opt. 3. nähköön.

Igetö : fwZe- jönni : ind. praes. 1. fм£ем ; pot. 1. tullen ; cond. 1. tuli- sin ; imper. 2 tule' ; opt. 2. tullos, 3. tulkoon.

Igetö: ompele- varrni : ind. praes. 1. ompelen, praet. 1. ompelin, pot. 1. ommelleii, cond. 1. ompelisin, opt. 2. ommellos, 3. ommelkoon.

Igetö : pese- mosni : ind. praes. 1. pesen, praet. pesin, pot. 1. pesnen (pessen), cond. pesisvn, opt. 3. pesköön.

4) Igetö : rep/- szaggatni, tépni :

E. 1. revin 2. revit

Pot. l

3. repiköön.

Igetö : íoAíi- merni : praes. 1. tohdin ; praet tohdin ; pot. tohtinen ; cond. tohtisin ; imper. 2. tohdi ; opt. 3. tohtikoon.

5) Igetö : sito- köfni, onf)i- sántitani, í'2/чу- kérdezni :

Ind. praes. Ind. praet.
T. revimme E. 1. revin T. revimme
revitte 2. revit revitte
repivät. 3. repi repivät.
. repinen ; cond. 2. repisin ; imper. 2. revi' ; opt. 2. repi'ös,

E. 1. sidon, onnun, kysyn

2. sidot, onnut, kysyt

3. sitoo, ontuu, kysyy

Ind. praes.

T. tiidomme, onnиттe, Ъуsуттe sidotte, onnutte, kysytte sitovat, ontuvat, kysyvät

Ind. praet.

E. 1. sidoin, onnuin, kysyin

. 2. sidoit, onnuit, kysyit

3. sitoi, ontui, kysyi

T. sidoimme, onnuimme, kysyimme sidoitte, onnuitte, kysyitte sitoivat, ontuivat. kysyivät

Potentialis 1. sitonen, entunen, kysynen stb.

Conditionalis 1. sitoisin, ontuisin, kysyisin stb.

Imper. 2. sido', onnu', kysy' ; tb. 2. sitokaa, ontukaa, kysykää stb.

Opt. 2. sito'os, ontu'os, kysy'ös ; 3. sitokoon, ontukoon, kysyköö'u stb.

Igetö : nmrtu- törni (frangí), näky- látszani : praes. 1. murrun, näyn, praet. 1. murruin, näyin. 3. murtiii, näkyi ; oond. 1. murtuisin, näkyisin ; imper. 2. murru'. näy' ; opt. 3. murtukoon, näkyköön.

6) Igetö : lupaa- (cs. tö : lneat-) igérni ; pelkää- (es. tö : pdät-} : félni. Ind. praes. Ind. praet.

E. 1. lupaan

2. lupaat

3. lupaa

T. 1. lupaamme

2. lupaatte

3. hiljiiavat

pelkään

pelkäät

pelkää

.¡lelkäämme

pelkäätte

pelkääcät

E. 1. lupasin

2. lupasit

3. lupasi

T. 1. lupasimme

2. lupasitte

3. lupasivat

pelkäsin

pelkänit

pelkäsi

pelkäsimme

pelkäsitte

pelkäsivät

pelänliee

pelännemme

pelännette

pdännecät

Potentialis.

E. 1. luoannen peläпмen

2. hivannet pelännet

3. luoannee

T. 1. luvanneinme

3. luvannevat

Imperatives.

E. 2. lupaa pelkää'

3. —

T. 1. luvatkaamme pelätkäämme 2. luvatkaa(tte) pelätkää(tte) 3.

Igetö : rupee- v. rupea- (es. tö : cs. kuut-) gyüjteni :

Ind. praes.

Conditionalis.

E. 1. lupaisin

2. lupaisit

3. lupaisi

T. 1. lupaisimme

2. lupaisitte

3. lupaisivat

Optativus.

pelkäisin

pelkö isit

pelkäisi

pelkäisimme

pelkäisitte

pelkäisivät

E. 2. luvatkos pelätkös
3. luvatkoon pelätkööli
T. 1.
2. —
3. luvatkoot pelätkööt
: ruvet-) kezdeni ; kokuo- v. kokua-

E. 1. rupeen, kokoun

2. 'rupeet, 'knkoot

3. rupee, 'kokuo

T. 1. rüpeemme, kokoomme

2. rupeette, kokoolte

3. rupeevat, kokoovat

vagy : rupean, kokoan

rupeat, kukoat

rupecш, kukoaa

rupeamme, kokoamme

inpeatte, kokoaite

rupeaeat, kokoavat

Ind. praet. E. 1. rupesm, kokosin ; — pot. 1. ruvennen, koonnen ; — cond. rupeisin v. -eаши, kokoisin v. kokuaism ; — imper. 2. гмрeв', kokoo' v. rupea. kokoa' ; tb. 2. ruvetkaa, kootkaa ; — optai. 2. ruvetkos, kuotkos, 3. ruvetkuün, kootkoon.

Igetö : makaa- ícs. maal-) feküdni : praet. 1. makasin, pot. 1. maannen. cond. 1. makaisin; opt. 3. maatkoon.

Igetö : hävii- v. häviä- (cs. hävit- ) elpusztulni : praes. 3. häcii v. häviää, praet. 3. hävisi ; pot. 3. hävinnee, opt. 3. häoitkvön.

7) Igetö: häiritse- (cs. liäirit-} zavarni, ansaitse- (cs. ansaií-) érde- melni : praes. 1. häiritsen, ansaitsen; praet. 1. häiritsin, ansaitsin; pot. 1. hnirinnen. ansainnеn; cond. l. häiritsisin, ansmtsisin ; imper. 2. häirits'.', ansaitse'. tb. 2. häiritkää, ansaitkaa ; opt. 2. häiritkös, ansaitkos, 3. häirit- köön, ansaitkoon.

8) lgetö : pakene- elfutni, menekulni : iud. praes. 1. pakenm ; praet. 1. pakenin; prot. 1. paenu'n: cond. 1. pakenisin, imper. 1. pakene. tb. 2. paetkaa; opt. 2 paetkos. 3. paetkoun.

0) Igetö : «сам- (és avaute-) nyilni, taskeu- (és laskeute-) ereszkedni, vetäy- (és vetäyte ) húzódni.

Ind. praes. 1. avawí, laskeun, vetäyn

ind. praet. l aoausin, laskeusin, vetäysin

potent. 1. агхшппeп, laskeunnen, vetäynnen

condit. 1. avaut'sin, laskeuisin, vetäyisin

imper. 2. avau', laskeu', vetäy' ; tb. 2. aviutkaa, laskeutkaa, vetäytkää

opt. 3. avautkoon, laskeutkoon, vеtäytköön.

B) Határozatlan v. általános alanyra imitato igeragozás (Passivum impersonale).

Igetö : saa- kapni ipass. saata-) ; syö- enni ip. syötä-) ; mine- menni (p. mentä-), tule- jönni (p. tulta-) :

Ind. praes. saadaan, syödään, mennään, tullaan

Ind. praet. saatiin, sydtiin, mentiin, tultiin

Potent, saataneen, syöiäneen, mentäneen, tultaneen

Condit. saataisiin, syötäisiin, mentäisiin, tultaisiin

Optat, saatakoon, syötäköön, mentäköön, tultakoon.

Igetö : ajattele- gondolni (p. ajatelta-) : ind. praes. ajatellaan, praet. ajateltiin, pot. ajateltaneen stb.

Igetö : anta- adni, eül- élni, sann- mondani, kysy- kérdezni, luke- olvasni (pass. annetta-, etettä-, sanotta-, kysyttä-, luetta-):

Ind. praes. annetaan, eletään, sanotaan, kysyta'än, luetaan.

Ind. praet. annettiin, elettiin, sanottiin, kysyttiin, lucttün.

Potent, annettaneen, elettäneen, sanottaneen, kysyttäneen, luettaneen.

Condit. annettaisiin, elettäisiin, sanottaisiin, kysyttäisiin, luettaisiin.

Optat, annettakoon, elettäköön, sanottakoon, kysyttäköön, lueltakoon.

Igetö : lupaa- igérni, pelkää- félni, rupee- v. rupea- kezdeni (pass. luvatta-, pdättä-, n'cetla-j:

Ind. praes. luvataan, pelntään, ruvetaan.

Ind. praet. luvattiin, pelättiin, ruvettiin stb.

30. Igenevek:

1) -va, -vä képzövel : a) cselekvö é's visszaható igetöböl a folyamatos és beálló cselekvés igeneve (participium prae- s en tis, p. fu tu г i), pl. antava adó (anta-), eläm élö (elä-), oleva levö, tuleva jövö, jövendö, lupaava igérö, pelkäävä félö ; kokoontuva összegyülekezö, kääntyvä forduló ; b) szenvedö igetöböl a participium necessitatis (part. futuri pass.), pl. annettava adni valu (dandus), rakastettava szeretni valu (aman- dûs), tehtävä tenni való (faciendus).

2) -nee (vagy -nehe, es. al. -nut, -nyt) képzövel : cselekvö és visszaható igetöböl (mégpedig, ha van, a csonka alakjából) a befejezett cselekvés igeneve iparticipium praeteriti ac- t i v i), pl. oppinee- tanult (= aki tanult), elänee- élt (= aki élt), ollee- volt, tullee- jött, eksi/nee- eltévedt, kastunee- megnedvesedett, yhdistynee- eggyesült f es. al. oppinut, elänyt, ollut, tullut, eksynyt, kastunut, yhdistynyt).

3) -n, -y képzövel : szenvedö igetöböl a befejezett cselekvés igeneve (participium praeteriti p a s s i v i), pl. annettu adott, etsitty keresett, luvattu igért, käännetty forditott, parannettu javitott, vähennetty kevesbitett.

4) -to, -tä képzövel (mégpedig az igének, ha van, a csonka tövéböl) és kétféle raggal a fönévi igenév (Infinitiv u s); eggyik alakjának a ragja a lativusi -fc-ból maradt ú. n. véghehezet, a másiké, amely mindíg személyragos. a translatívusi -kse; pl. ímo-, igenévtö : tuota-, inf. tuoda' hozni, tuodakse-ni (-si. -nsa sib.) hoznom (-nod, -nia stb.) ; lahte-, igenévtö : lähtetä-, inf. lähteä' indulni, lähteäkse-ni (-si, -nsä stb.) indulnom (-nod, -nia stb.). Más példák :

(Igenévtö) : juota- (igetö : juo-) syötä- (syö-J antata- (anta-) elätä (elä-) sanota- (sano-) kysytä- (kysy-) murtuta- (murtu-) Mceta- (luke-) tehtä- (teke-, cs. teh-) tulta- (tule-, cs. tul-)

Infinitivus :

juoda' juodakse[-ni, -si, -nsa]

s;/öda syodäkse[-mme, -nnc]

antaa' an'aakse[-ni]

eläa elääkse[-ni]

sania' sa'noaksc[-ni]

kusyn' kysyäkse[-ni]

murtua' murtuakse[-ni]

hikea lukeakse[-ni]

tehdff tehdiikse[-ni]

tulla' iv,llakse[-nï\

Infinitivus :
pidellä' pidelläkse[-ni]
ommella' ommellakse[-ni]
mennä' mennäkse[-ni]
purra' purrakse[-ni]
pestä' pestäkse[-ni]
juosta' juostakse[-ni]
helistä' helistäkse[-ni]
luvata' hivatakse[-ni]
pelätä' pelätäkse[-ui]
koota' kooiakse[-ni]
paeta' paetakse[-ni]
häirita häiritäkse[-ni]
askaroita' askaroitakse[-ni]
askaroida' askaroidakse[ -ni
laskeuta' laskeutakse[-m]

(Igenévtö :)

pideltä- {pítele-, cs. fidel-)

ommelta- (ompele-, cs. ommel-)

mentä- (mene-, cs. men-)

purta- (pure-, cs. pur-)

pestä- (pese-, cs. pes-)

juosta (juokse-, cs. juos-)

helistä- (helise-, cs. helis-)

luvatta- (lupaa-. luvat-)

pelättä- (pelkää-, pelät-)

kootta- (kokoo-, koot-)

paetta- (pakene-, paet-)

häirittä- (häiritse-, -it-)

askaroitta- ( oitse-, -oit-)

askaroita- (askaroi-)

laskeutta- (laskeu-, -eut-)

Jegyzet. Néha ikölteményekben) a ragjavesztett alak is elöfordul sze- mélyragozva, pl. juudam, lällteäni.

5) -te képzövel : igenév, amelynek a) eggyesszámi i n s t r u- mentalisa (-ten, -den, -en) mód- és állapothatározó g e r u n- d i u m, pl. juosten futva, käyden járva, katsoen nézve, mennen meuve, ommellen varrva, pwrren harapva, tehden téve, peläten félve ; ß) eggyesszámi inessivusa (-íessa, -tessä v. -dessa, -dessä v. -essa, -essä) állapot- és (eggyidejü mellékcselekvés ki- tételére szolgáló) idöhatározó gerundium, pl. juostessa futás közben (-ssaan futtában, a közben hogy fut v. futott), Mydessä járás közben (-ssäni jártomban); mennessä menés közben (-ssämme mentünkben).

Jegyzet. Elöfordul.'szenvedö igetöböl alakult -íessa-végü gerundium is (de -íen-végü nem), pl. mcntäessä a közben hogy mennek v mentek, oltaessa a közben hogy vannak v. voltak.

6) -ma, -mä képzövel : igenév, amelynek több eggyesszámi esete fordul elö mint gerundium; nevezetesen :

a.) instrumentalisa (-man, -mcin) a pitää ,kell' sze- mélytelen ige mellett. pl. pitää auttaman segiteni kell ;

¡ii) a b e s s i v u s a (-matta, -mättä) mint tagadólagos állapot- v. körülményhatározó gerundium (oly cselekvés kitételére, amely nélkül történik vmi), pl. tulin tänne lupaa kysymättä ide jöttem engedelem-kérés nélkül.